Az alkotmányszövegen való barkácsolás zavartalanul folyik, az Alkotmány a munkálatok alatt megközelíthetetlen. Természetesen az Alkotmánybíróság jogköreit korlátozó alkotmánymódosítás elfogadásának napján sem maradtunk újabb fordulat nélkül. Az előterjesztő képviselők és – ha ebben az esetben, a kicsit is komolyan vehető közjogászok egyöntetű felháborodása mellett, illetve az elkészült szövegek színvonala alapján ilyenről beszélni nem túlzás – szellemi hátországuk láthatóan figyelemmel kísérték azért a szakmai vitát, és bár az a jogállami garanciák teljes körű fenntartásának fontosságáról nem győzte meg őket, a felmerült és megértett veszélyeket a múlt heti javaslat ’továbbfejlesztésével’ megkísérelték saját szempontjukból minimalizálni.
Sebességi rekord
Az új szöveg egy, a mai munkanap reggelén benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány formájában ért be az Országgyűlés elé úgy, hogy az erről szóló záróvita és maga az alkotmánymódosítás zárószavazása ezt kevesebb mint két órával követte. Átgondoltságról, az Alkotmány stabilitásáról és szakmai vagy politikai vitáról beszélni ilyen körülmények között teljesen felesleges, különösen hogy az alkotmányozó egy héttel ezelőtt pontosan ugyanilyen előzmények mellett döntött arról a szinte lényegtelen részletkérdésről, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete önálló alkotmányi fejezetet kapjon. (Kapott.)
Felbontás helyett eldobandó
A szöveg – nem meglepő módon – az alkotmányossági garanciákat az utolsó variációhoz képest szűkíti. Továbbra is az öt nevesített alapjog esetében maradna meg az alkotmánybírósági felülvizsgálat az adó- és költségvetési tárgyú törvények esetén, azonban az előterjesztő végiggondolta azt a forgatókönyvet, ha az AB kimondja ugyan más okból az alkotmányellenességet, de nem semmisíti meg a törvényt. Az ebből adódó kellemetlen helyzetet kívánja elkerülni a módosító javaslat azzal, hogy csak akkor engedné felülvizsgálni e törvényeket, ha „az erre irányuló indítvány kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot”.
A cél az lenne, hogy a szöveg kizárja az AB eljárásának lefolytatását ezekben az ügyekben, de az indítvány tartalmának idekeverése több értelmezési kérdést vet majd fel, mint amennyit megválaszol. A szerencsétlen megfogalmazásból ad absurdum az is következne, hogy ha csak egyetlen olyan indítványt benyújt valaki egy törvénnyel szemben, ami más okból is kezdeményezi az alkotmányellenesség kimondását, akkor azzal még a megengedett felülvizsgálat is kizárható. Szintén nem kezeli az alkotmányszöveg azt a helyzetet, amikor nem indítványra indul az eljárás (mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség kimondása, nemzetközi szerződésbe ütközés). Azt viszont nem mondja ki a szöveg, hogy az AB nem állapíthatná meg, hogy e törvények alkotmányellenesek.
A szövegszerkesztő bosszúja
Az állandóságot a formai hibák képviselik, így például az idézett új rendelkezésnél a névelők használatának hiánya. A modern technika emellett a szavazógépes baki után újabb gonosz tréfát űzött az alkotmányozó többséggel, bár a sorsot ő hívta ki maga ellen. Az utolsó pillanatban tért volna ugyanis át az előterjesztő arra – a korábbi alkotmánymódosításoknál is követett, amúgy könnyen elkerülhető – gyakorlatra, hogy egy-két bekezdés módosítása helyett megállapítsa az egész szakasz szövegét. Az új bekezdés betoldása miatt szükségessé vált kopipésztet azonban nem kísérte a bemásolt szöveg elolvasása, így történhet meg, hogy 2010. november 16-án az Országgyűlés egy már 1989-ben is hibásan megírt módosítással bekerült, az egypártrendszert idéző szövegből eredő, eddig alkalom híján ki nem javított hibát fenntartva ezt iktatja az Alkotmányba:
A magunk részéről a jogállamtól mint feltételrendszertől ezen a szép őszi napon pontban délben elbúcsúztunk (meghalt vagy csak alszik-e, rövid távon mindegy). Ez persze nem akadálya annak, hogy a jogállam hiányának következményeire a továbbiakban is felhívjuk a figyelmet.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
