Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

“Garantálni kell”

Mire jó egy politikai nyilatkozat, és helyettesítheti-e a jogszabályokat?
A miniszterelnök politikai nyilatkozat elfogadását kezdeményezte a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről, miközben a (ma már amúgy nem kötelező) tagság megszüntetését ösztönző törvénycsomag módosító javaslatairól hétfőn szavazott, magáról a törvényjavaslatról pedig jövő héten fog szavazni az Országgyűlés.

Ugyan a nyilatkozat kiadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, annak – a kétharmados törvényektől eltérően – joghatása nincs. A kommunikációs célú nyilatkozati műfajt a kormánypártok a miniszterelnöknek tartják fenn, Orbán Viktor (a kormányprogramon és a köztársasági elnököt jelölő határozati javaslaton kívül) a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot, valamint két törvényjavaslatot (érthető okból a ’kettős állampolgárságról’ szólót, illetve valamiért az adományok áfájának eltörléséről szólót) jegyzi országgyűlési képviselőként eddig ebben a ciklusban.

Nyilatkozatba ugyanakkor azt szokás foglalni, ami jogszabályba nem fér (a NENYI ebből a szempontból jó párhuzam, hisz a nyilatkozattal megteremtett rendszert nem követette annak jogiasítása) vagy nem akarjuk, hogy kötelezettségeket és jogokat teremtsen.
Tekintsük át, hogy mi a viszonya a javasolt nyilatkozatnak a folyamatban lévő törvényalkotással:

1. Garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az átlépőknek. Ez benne van a törvényben, ott ráadásul az is kiderül, hogy mire alkalmas ez a számla és mire nem.

2. Garantálni kell az átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát. Ez egy politikai nyilatkozatban legfeljebb a hosszútávon fenntartható költségvetési politika iránti szelíd elvárásként értékelhető, és mint ilyen, nincs is ellentétben azzal a ténnyel, hogy törvényi garancia erre nincs. Éppen az intézkedés céljait veszélyeztethetné, ha törvény garantálná az egyén számára az értékállóságot.

3. Garantálni kell az átlépők veszteségeinek jóváírását. Ha ez azt jelenti, hogy az is teljes állami nyugdíjat kap, akinek átvitt vagyona ezt ma nem fedezné, akkor ezt a törvényjavaslat szintén jóval megfoghatóbban tartalmazza.

4. Garantálni kell a 2011. január 31-ig átlépők ’esetleges hozamának’ adómentességét, ha ’hozamukat kivették’. Esetleges hozamhoz (egyelőre) esetleges adókedvezmény társul, ezt a kérdést illene a folyamatban lévő törvényjavaslatban rendezni. Igaz, a 2012-ben esedékes szja-bevallásig akár visszaható hatállyal is kezelhető lenne az ügy, de csak jó lenne tudniuk az érintetteknek még az átlépés előtt, hogy pontosan mik a feltételei a pénzbeli kivétnek (adóelőleg is van a világon). Ha a törvényi rendezés most megtörténik, akkor mire a nyilatkozatot elfogadja a Ház, addigra ez eldöntött ügy lesz.

Ha a törvényi rendezésre most nem kerülne sor, akkor a nyilatkozat ezen pontját lobogtatva fogják kérni a manyup-tagok a kifizetőktől, hogy ne vonják le az Szja. törvény szerint levonandókat?

5. Ki kell vizsgálni az manyup-tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit. Tisztán repetitív kommunikáció, hiszen a PSZÁF-nak és egy ideje már a kormánybiztosnak ez feladata, őket valószínűleg nem kell emlékeztetni rá. (Igaz, úgy látszik a PSZÁF még nem egészen érti.)

A tippünk tehát az, hogy az értékállóságra vonatkozó garancia lesz az egyetlen olyan elem, ami miatt majd ezt a nyilatkozatot hivatkozni fogják. A garancianyilatkozat bármit garantálni még annyira sem alkalmas, mint a hatályos Alkotmány, tehát tisztán politikai kommunikációs értéke alapján kell megítélni. Várjuk is kíváncsian, hogy hol kell majd kifüggeszteni. A nyugdíjbiztosító ügyfélszolgálatain biztosan kint lesz.

……………………

update: az adómentességet valóban rendezik a törvényben, a Kormány ma reggel benyújtotta az ehhez (is) szükséges zárószavazás előtti módosító javaslatot: http://www.parlament.hu/irom39/01817/01817-0022.pdf
 

Megosztás