Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Indítvány mindenkinek


 Az Alkotmánybírósághoz bárki fordulhat, aki szerint egy jogszabály sérti az Alkotmányt. A következő indítvány benyújtását ajánljuk annak az olvasónknak, aki szerint a mától hatályos médiatörvény sérti az Alkotmánynak a vélemény-nyilvánítási és sajtószabadságot biztosító, valamint a jogállamiságot garantáló rendelkezéseit. Az indítvány benyújtása illetékmentes, csak bele kell írni a nevet, ki kell nyomtatni, aláírni és postára adni!


 

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
1535 Budapest, Pf. 773

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott (név, lakcím) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja és 21. § (2) bekezdése alapján indítványozom, hogy a Tisztelt Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi. CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) 1. § (1) bekezdésében az „és kiadott sajtótermékekre” szövegrész, 139. §-143. §-ai, 155. § (2) bekezdése,187. § (3) bekezdés b) pont bc)-bf) alpontjai és c) pontja, 203. § 42. pontjában a „valamint sajtótermék által” szövegrész, 188. § (2) bekezdése és 189. § (4) bekezdése ellentétesek az Alkotmány 61. §-ában elismert véleménynyilvánítási és szólásszabadsággal és a 2.§ (1) bekezdésén alapuló jogállamiság és jogbiztonság követelményeivel, ezért azokat semmisítse meg.

A Médiatörvény felsorolt rendelkezései a nyomtatott sajtót és a mozgóképet nem tartalmazó online sajtótermékeket hatósági felügyelet alá vonják, ezzel a jelenleg működő polgári jogi és büntetőjogi korlátok mellé megteremtik a közlés tartalmára kiterjedő hatósági felügyeletet, és ehhez az újságírói és szerkesztői döntések meghatározására alkalmas, elrettentő szankciókat kapcsolnak. A 25 millió forintig terjedő – és az internetes sajtó esetében a 189. § (4) bekezdése szerint „a közvetítés felfüggesztésével” is kikényszerített – bírság bármely médiaigazgatási szabály megsértésére kiszabható, ezzel büntethetővé válik többek közt a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) összes alapelve. Az, hogy mi sérti a közerkölcsöt [Smtv. 4. § (3) bekezdés] vagy az emberi méltóságot, mi kelt a közösség ellen gyűlöletet vagy mi veszélyezteti a gyermekeket, a Médiatanács értelmezésén múlik. A véleménynyilvánítás korlátozására akkora hatalmat továbbá, amit – komolyan vehető törvényi korlátok nélkül – a médiahatóság kap, jogállamban senki sem kaphat, hisz keretek nélkül a hatóság gyakorlata még a legjobb szándék mellett is önkényes, kiszámíthatatlan lesz: aktivizmushoz, (ön)cenzúrához, a kádári vagy a kínai gyakorlathoz vezet. Ezt a veszélyt erősítik a hatóság kinyújtott karjaként működő Médiabiztos jogkörei, aki még jogsértésnek sem minősülő sajtóközlés esetében is eljárhat. Ezért a szabályok az Alkotmány jogállamiságot garantáló 2. § (1) bekezdésébe is ütköznek.

Indítványozom továbbá, hogy a Tisztelt Alkotmánybíróság semmisítse meg a Médiatörvény 155. § (2)-(4) és (8) bekezdését, amelyek felhatalmazzák a médiahatóságot arra, hogy bármilyen adatot megismerhessen és kezelhessen, mivel e rendelkezések sértik az Alkotmánynak a személyes adatok védelméhez fűződő jogot biztosító 59. § (1) bekezdését, valamint a véleménynyilvánítás szabadságot és a sajtószabadságot garantáló 61. §-t. A szabályozás egésze ugyanis a szerkesztőségi iratok korlátlan (a legkisebb jogsértés vizsgálatakor is bármire, ad absurdum az előfizetők adataira is kiterjeszthető), a médiában tevékenykedők személyes autonómiáját és informátoraik védelmét felszámoló betekintési jogokat ad a hatóságnak, az együttműködés elmaradását pedig azonnali bírságolással honorálja. Ilyen széles jogkörökre nincs kényszerítő ok, azok leginkább a sajtó kordában tartására alkalmasak.

Indítványozom végül, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: formai okból a Médiatörvény egésze ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésén alapuló jogállamiság és jogbiztonság követelményével. A Médiatörvény 2010. december 31-én került kihirdetésre és 2011. január 1-jén lépett hatályba, így az Országgyűlés egyáltalán nem biztosított felkészülési időt az új szabályok alkalmazására.

Kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy indítványomat a médiatörvénynek a sajtó szabadságára és a demokratikus jogállamra jelentett veszélye miatt mihamarabb elbírálni szíveskedjék.

(keltezés helye, dátum)
 

(aláírás)
(név)

 

A fájl elérhető wordben itt, pdfben itt.

Megosztás