Az állítás politikai jelentőségének, illetve a forgatókönyv realitásának elemzését meghagyjuk a politikai elemzőnek. Ám minthogy mi magunk is szeretjük a sci-fit, a forgatókönyv szemérmesen zárójeles megjegyzésként elhelyezett közjogi alátámasztást röviden kommentálnánk, illetve kiegészítenénk.

 

Első állítás: „a Kormány által kezdeményezett népszavazásnál nem kell aláírásgyűjtés, az elrendeléséhez elegendő a parlament többségi döntése […]”. Ez ma valóban így van, és az alaptörvény szövege szerint így is marad, de az Országgyűlés ősszel törvényben akár eljárási oldalról is nehezítheti a népszavazásokat.

 

Második állítás: „[…] meg persze egy, a kérdés hitelesítésekor „akadálymentes” választási bizottság”. Nem elegendő, hiszen végső soron az Alkotmánybíróság dönt a kérdés megengedhetőségéről.

 

Harmadik állítás: „Az új alkotmány tervezete például tiltja, hogy az alaptörvény módosítására irányuló kérdésről népszavazást lehessen tartani, de jogi csűrcsavarással és kreatív értelmezéssel ezt akár ki is lehet játszani.” A forgatókönyv szerint a népszavazás egy már hatályban lévő alkotmány egésze ellen irányulna, amely a népszavazással történő alkotmánymódosítást tiltja, egy újabb alkotmány elfogadását pedig – ahogy a mai is – kizárólagos országgyűlési hatáskörben meghozott kétharmados többségű döntéshez köti. Lehet, hogy a politológusok szeme jobb, de mi nem nagyon látjuk ezen azt a rést, ahova a csűrt be lehetne csavarni. Emellett nem tudunk elképzelni olyan jogi álláspontot, amely megengedi azt a lehetőséget, hogy egy népszavazás eredményeképpen egy országnak egyáltalán ne legyen alkotmánya, holott itt az „alkotmány elutasításából” ez következne.

 

Végül szinte biztosak vagyunk abban, hogy az „áprilisi alaptörvény” hatálya alatt érvényes országos népszavazás nem lesz Magyarországon, hiszen az elmúlt két évtizedben csak akkor sikerült az összes választópolgár többségét (egészen pontosan 50,1 %-át) rávenni a népszavazási részvételre, amikor egy támogatottsági rekordokat döntő ellenzéki párt vezetett kampányt egy támogatottságát viharosan elvesztett kormánnyal szemben a polgárok zsebének védelmében. Márpedig az új alaptörvény szerint 50 %+1 fő lesz az érvényességi küszöb.

 

A pozitív jogtól elvonatkoztatva természetesen nehéz volna elvitatni a választópolgárok többségének jogát arra, hogy akaratukat népszavazáson kinyilvánítva tartalmilag legitim módon új alkotmány elfogadásáról döntsenek. A fent felsoroltak miatt azonban a vázolt forgatókönyv aligha valósulhat meg az új alkotmány szabályainak megsértése nélkül, azaz formailag is legitimen. Így talán még súlyosabb helyzet alakulna ki azzal, hogy az aktuális ellenzék az alkotmányozást formailag is elutasíthatja. Ezért ezt körülbelül annyira tartjuk esélyesnek, mint azt, hogy egy, a tér-idő kontinuumban keletkezett rés miatt az alkotmányszöveg, a Széll Kálmán-terv és a köztársasági elnök újévi köszöntője visszarepül 2010 elejére, és így a Fidesz utólag elbukja a kétharmadot.