Támogatom
EN

Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

A Büntető Törvénykönyv számokban

2

 

A kormányváltáskor, majd az elmúlt hetekben ismét úgy tűnt, hogy az Országgyűlés szerint a közbiztonság megoldása a Büntető Törvénykönyv módosításán (szigorításán) múlik. Kíváncsiságból ezért készítettünk egy számszaki vizsgálódást, amit most – különösebb kommentár nélkül, hagyva, hogy a számok magukért beszéljenek – közzéteszünk.
 
1. 
A 2006-2010 közötti országgyűlési ciklusban összesen 26 törvényjavaslatot nyújtottak be kifejezetten a Büntető Törvénykönyv módosítására, és még néhány (mondjuk 4) törvény érintette a Btk.-t (pl. a színesfémekkel kapcsolatos szabályozás). Ez a 968 törvényjavaslatnak csekély 3 százaléka. Ezzel szemben csak 2010 áprilisa óta 23 Btk.-módosítást javasoltak, ami a benyújtott 382 törvényjavaslatnak 6 százaléka.
Borzasztóan leegyszerűsítő szempont, de az összehasonlítás kedvéért: az egyetlen Btk. az összes hatályos törvénynek mindössze az 1 ezreléke.
 
Megtévesztőek lennének ezek a számok, ha nem tennénk mellé a javaslattevő személyét. A Kormány és a kormánypártok 2006-2010 között 12 Btk.-módosítást nyújtottak be, amiből 9 törvény lett. Ebben a kormányzati ciklusban a 4 kormányzati/kormánypárti javaslatból 3-at már elfogadtak. Megállapítható ebből, hogy időarányosan nincs jelentős különbség a két ciklus között.
 
Alapvetően megváltozott azonban az ellenzék hozzáállása. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat:
 
2006-2010 2010-2011
Fidesz-KDNP 12 MSZP 0
SZDSZ 1 Jobbik

16
MDF 1 LMP 4
 
Az MSZP ellenzéki helyzetben kevesebb javaslatot nyújt be, mint kormánypártként, miközben a Fidesszel ez épp fordítva volt. Az LMP időarányosan több Btk-módosítási javaslatot tesz, mint az összes többi ellenzéki párt együtt az előző ciklusban. A Jobbik pedig látványosan gyakran kíván Btk.-t módosítani, átlagosan majdnem háromhetente, az összes benyújtott törvényjavaslatuk (67) közel negyede erre irányult.
 
2.
A köztársaság 1989. október 23-i kikiáltása és a mai nap között a Büntető Törvénykönyvnek 100 időállapota van. Ez bennünk a következő kérdéseket veti fel:
 
– Olyan gyorsan változik-e a magyar társadalom, hogy az együttélés szabályai legsúlyosabb megsértéseinek körét, a büntetés módját és mértékét évente ötször kell megváltoztatni? (a szabálysértési törvényt körülbelül kétharmad ilyen gyakran módosítják), 
 
– Elvárható-e mindenkitől, hogy évente öt új Btk.-módosítás tartalmával ismerkedjen meg? Lehet-e érdemi hatása a társadalomra az olyan szabálynak, amit nem ismernek meg? Kellően elrettentő-e az a szabály, amivel a bűnelkövető csak az eljárásban találkozik?
 
-Lehet-e konzekvens értékrendszer és kiszámítható jogalkalmazás alapja az a Btk., amit minden komolyabb port felverő bűneset után átírnak?
 
-Kényszerül-e egy adott törvényi szabály korlátain belül a rendőrség és az ügyészség a hatékonyabb bűnüldözésre, ha mindig egyszerűbb a Btk. módosításával előállni?
 
A kommentekbe várjuk szíves véleményét!
 

 

Megosztás

Ajánló