A jogkeresők számára legfontosabb állami adatbázisok egy része elérhetetlen, más része kereshetetlen.

Éppen nyolc napja elérhetetlen az Alkotmánybíróság honlapja, így vele az eddigi AB-gyakorlat egyetlen igazán jól kereshető online adatbázisa, a folyamatban lévő ügyek keresője és a friss ügyek eredményeiről közölt beszámoló. Emiatt kicsit feszültek vagyunk, de ahelyett, hogy ’az Anonymoust’ ekéznénk a csodálatos célpontválasztásért vagy a lassú javítást kritizálnánk, áttekintettük a hazai jog online forrásaiként szolgáló adatbázisok állapotát. És hát ’oh my god’, ahogy Chandler exbarátnője és a Fidesz Sajtóosztály mondta annak idején…

Magyar Közlöny – hiteles, hivatalos és kereshetetlen

A Magyar Közlöny a jogszabályok és a többi központi jogforrás hiteles szövegét tartalmazza: minden jogszabály belekerül tehát, de természetesen mindent a keletkezésekor megjelent közlönyszámban kell keresnünk.

2008 óta az online publikált közlönypéldány szövege a hiteles, az időbélyegzőből pedig a kihirdetési dátum is megállapítható. (Igaz, az ebből fakadó garanciákat a legújabb gyakorlat azzal kompenzálja, hogy fűt-fát-virágot ok nélkül a kihirdetést követő egész órakor léptet hatályba, immár rendszeresen bő fél óra felkészülési időt adva.) A .pdf formátumban feltöltött közlönypéldányokból a szöveg nyomtatható és durva formátumvesztés nélkül másolható. Két, hagyományos probléma áll fenn: az 1998 előtti közlönypéldányok nem érhetőek el online (ha azelőttről kell hiteles szöveg, akkor marad a könyvtár), míg a közlönyhonlap keresője tökéletesen használhatatlan, ehelyett az is sokkal jobb eredményre vezet, ha az ember beüti a Google-ba a keresett szót és azt, hogy Magyar Közlöny…

Nemzeti Jogszabálytár – egységes, teljes és nem ismeri a Közlönyt

A Nemzeti Jogszabálytár (a korábbi Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményéhez képest előre lépve) a legközelebbi pont, ahová a magyar állam eddig eljutott egy használható jogi adatbázis kiépítésében. Az NJT minden központi jogszabálynak a módosításokkal egységes szerkezetű (így nem hiteles) szövegét tartalmazza a) a most hatályos, b) a már kihirdetett szövegek szerint a jövőben hatályos, c) 2007-ig visszamenően a már hatálytalan állapot szerint. Ez már „csak” a 2007 előtti szövegek hiánya miatt különbözik a teljességtől, így a laikus jogkeresők igényeit szinte bizonyosan kielégíti, ráadásul ­– bár csak címre, kibocsátóra, valamint szabadszavasan lehet keresni – felhasználóbarátnak mondható. Fájóan hiányzik azonban a normaszöveget kihirdető közlönyökre hivatkozó link (innen tudnánk, hogy mi a hiteles szöveg), illetve az egyes rendelkezések hatályosságára és a módosító jogszabály megjelölésére vonatkozó információ (innen meg azt tudnánk, hogy ki és mikor alkotta a konkrét rendelkezést) – az előbbi esetében a hiány azért is furcsa, mert az NJT-t a Magyar Hivatalos Közlönykiadó szerkeszti…

A joggyakorlat megismerhetősége – siralmas, siralmas és siralmas

A Bírósági Határozatok Gyűjteménye a Kúria (illetve a Legfelsőbb Bíróság) és az ítélőtáblák érdemi döntéseit, valamint a közigazgatási perekben hozott jogerős bírósági döntéseket tartalmazzák 2006 óta. A BHGY-be messze több energiát ölt eddig bele az állam, mint az online jogszabálytárba és a hivatalos lapokba összesen: az NJT 35 000 tételt tartalmaz, míg a BHGY 58 000-t, az előbbi sima „utánközlés”, míg a bírósági határozatokat közlés előtt anonimizálni kell. A BHGY ennek ellenére szinte alig használható: ha csak valakinek nincs energiája a keresőszóhoz kapcsolódóan ügyszám alapján listázva (azaz felismerhetetlenül) felsorolt ítéletekben egyesével megnyitogatni az anonim.rtf fájlnévvel feltöltött ítéleteket, azaz ha valaki nem szán rá egy tudományos kutatásnyi időt, akkor semmire nem fog jutni az adatbázissal.

Az Alkotmánybíróság honlapját most a fent megjelölt okból nem elemezzük, de összességében elmondható, hogy a többi jogalkalmazó szerv honlapja is addig jut el, hogy ömlesztve, néha egy használhatatlan keresőmotorral ellátva ismerteti a saját gyakorlatát, mintha magának a szervnek nem lenne fontos, hogy a korábbi döntéseit ismerjék és kövessék. A hazai csúcsot vitathatatlanul az tartja, hogy az adatvédelmi biztosi tisztség megszűnésével a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság honlapjára nem került át a másfél évtizedes adatvédelmi biztosi gyakorlatot tartalmazó abiweb adatbázis, az alapjogi biztos honlapja azonban törölte. Igen sokat elmond a közérdekű adatok nyilvánosságának helyzetéről, hogy az arról szóló jogalkalmazási gyakorlatot egyszerűen törölni lehet az internetről.