Jelentjük, a nemzeti átnevezési ügyek jól állnak: 22 nemzeti hivatal, egy év alatt 8 nemzeti törvény.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A komoly kérdések mellett a teljes kép meglátásához néha megéri foglalkozni a kevésbé komolyakkal is: a hivatalban lévő kormány ismert átnevezési lendületét mi mindenképpen ilyennek tekintjük, még akkor is, ha ebben a léptékben a levélpapírok, névtáblák, honlapok, iratminták, telefonkönyvek és névjegykártyák cseréje, de akár a jogszabályok, alapító okiratok vagy a törzskönyvi nyilvántartás módosítgatása összességében már összköltségvetési szinten is érzékelhető kiadást jelent.

A Nemzeti Ügyek Kormánya a nevezéktanban igen aktív: az állam megnevezésének a törvényektől az utolsó SZMSZ-ig hullámzó átnevezése mellett (amely amúgy a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményét felváltó Nemzeti Jogszabálytár alapján is ellenőrizhető módon még korántsem teljes a miniszteri rendeleti szinten) a másik kiemelt ágazat az állami szervek átnevezése. Nem lehet mindenki olyan szerencsés, hogy annyira egyedi elnevezést kapjon, mint  a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bázisán létrejövő Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ vagy – a Wekerle Sándor Alapkezelőből megalakult – Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Támogatáskezelő (röviden EMET, pont mint Emmett doki a Vissza a jövőbe trilógiából). Így a legtöbb új név, egészen pontosan az elmúlt két évben a költségvetési törvényben nevesített szervek közül az alábbi 22, ugyanazt a megoldást, a [nemzeti + feladatkörre utalás + szervtípus] sémát használja. Ezzel persze önmagában semmi gond, így ezek is csatlakoznak a már eleve így elnevezett tucatnyi szervhez, ám mivel (minthogy egy állami szerv önmagában a jelzővel aligha tehető nemzetibbé) az átkeresztelés volumene talán túlzás, pláne ott, ahol amúgy ezt még feladatváltozás sem támasztotta alá. Egyben ezzel lassan túlesünk a kritikus tömegen: még egy-két átnevezés, és az lesz a kínos, ha egy tárca nem tesz hasonló javaslatot, és lehet majd tippelni, hogy mondjuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Mentőszolgálat vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vajon meddig húzza még.

Amennyire le van maradva ezen a téren az egészségügyi igazgatás, annyira elöl jár az oktatás, amit a 2010 óta – kissé talán szerénytelenül – számozott Nemzeti Tanévnyitók mellett egy másik versenyszám, a törvények címének teljesen funkciótlan nemzetiesítése abszolút győzteseként ünnepelhet. A nemzeti köznevelési és a nemzeti felsőoktatási törvény szintén egy trendet követ: eddig – ahogy az oldalt látható táblázat mutatja – egy-két törvényünk volt nemzeti, de az áttörés tavaly itt is megtörtént. Mindenesetre ez a megoldás egyelőre nem vált tömegessé, így valószínűleg nem kell még számítanunk a nemzeti hulladékgazdálkodási vagy a nemzeti büntetés-végrehajtási törvényre.