Amikor minden marha disznó akart lenni

Funny-Pig-18

Hosszan kotlott a kormány a húsáfa csökkentésén, de ami a végén kijött, az új értelmet ad a rossz kompromisszum fogalmának.

Egy váratlan bizottsági módosító, illetve ahhoz járó miniszteri nyilatkozat szerint mégis csökken január 1-jétől a hús áfája, de csak a sertéshúsé, és azon belül is csak az élő- és a félsertéseké. A javaslat több dolog miatt abszurd.

Bár az előterjesztő a visszaélésekkel indokolja a 27%-os áfamérték 5%-ra csökkentését, de a kommunikációban már az is megjelenik, hogy a cél az is, hogy a fogyasztói (disznó)húsárak csökkenjenek. (A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában “elsősorban” munkahelyvédelmi célt jelölt meg.) Ezzel szemben viszont Marika néni továbbra is 27%-os áfát lát majd a számlán, amikor megveszi a sertésoldalast, ugyanis annak az áfáját nem csökkentette neki senki. Áfacsökkentett húst csak úgy fog kapni, ha a nyugdíját barátnőivel együtt befekteti egy féldisznóba. Persze ettől még közvetve eljuthatna Marika nénihez a sertéstenyésztőknek kedvező 5%-os áfa hatása, de ehhez az kell, hogy a húsipar ne építse bele most elkönyvelt veszteségét az árakba.

A költségvetés mellett a vesztesek ugyanis a húsipari vállalkozások, vágóhidak lehetnek: ők ugyanis még 5%-os áfás élő állatot, féldisznót vesznek, de már 27%-os húskészítményt adnak el. Ez teljesen abszurd: a szalámigyár eddig megvette 100 forint+27% áfáért a disznót, eladta 150 forint+27% áfáért a szalámit, és ekkor fizetett 13,5 forint áfát. Januártól a szalámigyár megveszi 100 forint+5% áfáért a disznót, majd eladja 150 forint+27% áfáért. fizet 35,5 forint áfát…

A népi elégedettség növelésére tehát ez a közvetett adókönnyítés csak kevéssé alkalmas. Nézzük az egyéb lehetséges célokat.

Egészségesebb étkezés? Az biztos nem, mert akkor nem a legkevésbé egészséges húsfajta áfáját csökkentenénk.

Gazdaságfejlesztés, vidéktámogatás? A sertéstenyésztők felé igen, de annyira féloldalas a hatás a teljes agrárszektorra, még rosszabb helyzetbe taszítva (hisz az egyes hústermékek egymással is versenyeznek a piacon) a baromfi- és marhatenyésztőket, hogy összességében azt se mondanánk.

Könnyebb ellenőrizhetőség? Aligha. Az, hogy más az áfamértéke a különböző húsoknak, és önmagában az, hogy egy disznó még egészben van, csökkenti a megfizetendő közterheket, szinte csábít a visszaélésekre egy olyan szektorban, ami eddig sem a jó adómoráljáról volt híres. A fél borjú így könnyen fél mangalicává válik papíron, és azzal is szépen lehet majd játszani, hogy hol (a boltban, esetleg a fogyasztónál) vágták fel az féldisznót. Mi mindenesetre mostantól élő disznót szeretnénk majd venni, és bérmunkában feldolgoztatni egy, a termelő, a vágóhíd és a hentesünk által alkotott szorgos kis csapattal.

Szóval ezen lehetne még azért egy kicsit gondolkodni, hátha a zárószavazás előtti módosító jobban sikerül. Mert ez a próbálkozás versenytorzításon és a közbevételek csökkentésén kívül nem nagyon látszik másra alkalmasnak.