Az ésszerűtlen döntés-előkészítés állatorvosi lovainak Kincsemje, de minimum Overdose-a nyerített fel a héten, amikor a Magyar Időkből megtudhattuk, hogy Újbuda villamos-összeköttetést kér, és akár kaphat is a dél-budai kórházberuházáshoz. Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy nem véletlen, hogy az új kórház kijelölt helyszínére eddig sem tervezett senki vonalas közlekedési összeköttetést.

A Magyar Idők szerdai száma írt arról, hogy villamoskapcsolat „épülhet ki” a tervezett dél-budai egészségügyi központhoz. A XI. kerületi önkormányzat ugyanis a lap információi alapján azzal a megjegyzéssel adta át térítésmentesen a Dobogó városrészben lévő ingatlanait, hogy az ott megvalósuló szuperkórházhoz korszerű, nagy kapacitású kötött pályás elérhetőséget biztosítanak. A Magyar Idők hozzátette, hogy „a városrészhez a Kelenföldi pályaudvar-Etele tér villamos-végállomások – 19, 49, és a közeljövőben az 1-es -, valamint a 41-es járat kamaraerdei vonala van közel, leginkább ez utóbbi meghosszabbítása képzelhető el”. Szerencsére a cikket részleges visszavonulás követte: a fővárosi kórházfejlesztésekért felelős miniszteri biztos egy gyors nyilatkozatban jelezte, hogy „messze nincs döntési helyzet, ez egyelőre egy megvizsgálandó lehetőség”.

Hogy nincs döntési helyzet, az egészen biztos, de mi emellett azt is valószínűnek tartjuk, hogy nem is lesz soha ebben a kérdésben valódi döntési helyzet. A kórházberuházás dobogói, az őrmezői lakóteleptől párszáz méterre, az M1-M7 közös kivezető vége közelében fekvő helyszínére ugyanis tökéletesen ésszerűtlen lenne villamosvonalat kiépíteni.

A dolgok optimális menete természetesen az lett volna, hogy a kormány a helyszín kijelölésének mérlegelése során eldönti, hogy szükségesnek lát-e közvetlen villamoskapcsolatot a kórház számára. Ha igen, akkor eleve olyan helyszínt jelöl ki, ahol ez biztosított vagy a meglévő közlekedésfejlesztési tervek alapján biztosítható. Utóbbi tekintetében messze nem kellett sötétben tapogatózni, hiszen a főváros 2030-ig érvényes közlekedésfejlesztési startégiája, a Balázs Mór-terv elég jó alapot ad a tervezéshez. Márpedig ez a stratégia – érthető módon, hiszen most készült el az elmúlt évtizedek legnagyobb villamosvonal-fejlesztéseként a budai fonódó villamoshálózat kiépítése – csak az 1-es villamosvonal Etele térig terjedő meghosszabbítását és a fogaskerekű Széll Kálmán térre való levezetését szerepelteti budai fejlesztésként.

Egy ilyen léptékű beruházás kapcsán akár még lehetne is változtatni a közlekedésfejlesztési terveken, de ennek a konkrét esetben semmilyen ésszerű módja nincsen. Az Etele téren kialakított villamosvégállomás ugyan valóban nincsen messze, de ott a Kelenföldi pályaudvar vágányain kellene úgy átvezeti a síneket, hogy az – a továbbépíteni ez eredeti tervekkel ellentétben Gazdagrét felé 2030-ig a főváros által nem tervezett – M4 vonalvezetésével is összehangolható legyen.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a Magyar Idők forrásai is inkább a 41-es vonalának meghosszabbítását tartották reálisnak. Ez viszont szintén teljesen ésszerűtlen, hiszen a 41-es – ami amúgy ma 17 perc alatt ér el az Etele út-Fehérvári út csomóponttól az új kórház helyszínével egyvonalban lévő Balatoni útig, ahonnan a szárnyvonal elindulhatna – ugyan „korszerű, nagy kapacitású kötött pályás összeköttetést” adhatna, de azt a nyomvonala és várható menetideje miatt sem a belváros, sem Újbuda központja felől nyilvánvalóan nem használná szinte senki. Nagyobb baj, hogy ez a szárnyvonal a kórházon kívül semmit nem szolgálna ki, hiszen a Balatoni út, azaz a 7-es főút kivezető szakasza mellett sem lakónegyedek, sem meglévő közintézmények nincsenek.

Persze valószínűleg az lesz a megoldás, hogy nem épül ki a kötöttpályás összeköttetés a dobogói helyszínhez. Viszont ha csak egy kicsit is átgondoltabb az előkészítés,.akkor akár úgy is megszülethettek volna ezek a hosszú távú városfejlesztési hatásokkal bíró döntések, hogy a döntéshozók nem kötött pályán mozognak, hanem a még csak most vizsgált közlekedésfejlesztési lehetőségek ismeretében jelölik ki a helyszínt.