Támogatom
EN

Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Mindenki preambuluma

4

Normal
0

21

false
false
false

HU
KO
X-NONE

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

A preambulum nem az alkotmányok leglényegesebb része, a mostani magyar alkotmányozás során azonban nagy jelentőségre tett szert – elsősorban politikai szempontból. Ez voltaképpen érthető: az alaptörvény rendelkezései jó esetben szikár, normatív szabályok, amelyek az alkotmányjogászok és a közjog iránt érdeklődő néhányezer emberen kívül keveseket mozgatnak meg. A preambulum szabadabb műfaj, ahol a jog világán kívüli mondatok is megjelenhetnek, így az valamivel alkalmasabb lehet arra, hogy a szélesebb közvélemény érdeklődését felkeltse. Éppen ezért viszont a preambulummal szemben különösen érvényes az az elvárás, hogy a politikai közösség egésze számára elfogadható legyen. Ez két dolgot is jelent: a nemzet jelentősebb csoportjai számára fontos tételek jelenjenek meg benne, ugyanakkor ne legyen olyan része, ami elfogadhatatlan a polgárok nagyobb csoportja számára. Ebből a megfontolásból szerepeltetjük az alkotmánytervezetünk preambulumában a kereszténységre és a Szent Korona tanára való hivatkozást.

Az aligha lehet kérdéses, hogy a kereszténység felvétele a magyarság életének olyan meghatározó eseménye volt, amely kihatott az államalapítást követő ezer év történelmére. Ebben az összefüggésben a kereszténység megemlítése azoknak a polgároknak sem lehet zavaró, akik az emberi méltóság eszméjét nem az istenképiség teológiai tételéből vezetik le. A befogadó gondolkodás jegyében ezért méltányolni kell azt az igényt, hogy a magyar állam keresztény gyökereire történjen utalás az alaptörvényben.

A Szent Korona tana a népszuverenitás elvével összeférhetetlen. Nem lehet egyszerre a hatalom forrása a nép és a Szent Korona. Egy huszonegyedik századi demokráciában pedig aligha lehet megkérdőjelezni azt, hogy a hatalom a néptől, nem pedig egy bármennyire is tisztelt tárgytól ered. Ettől függetlenül büszkén vállalható a magyar alkotmánytörténetnek az a vonulata, amelyik sok évszázaddal ezelőtt már a királyi hatalom korlátozására, a politikai közösség hatalomgyakorlásban való részvételére épített. A modern hatalommegosztás korai előképeként a Szent Korona tana (az Aranybullával, a bécsi békével vagy II. Lipót törvényeivel együtt) része annak a sokszínű nemzeti hagyománynak, amelyre a szabad és független Magyarország épül. A saját meggyőződésünk szerint nem lenne feltétlenül helye a Szent Koronának a köztársaság alkotmányában. De tiszteletben tartjuk azt, hogy sok polgártársunk számára az érzelmi azonosulást megkönnyíti, ha az ország alaptörvényében szerepel ez a történelmi emlék.

Ezért alkotmánytervezetünkhöz a következő preambulumot készítettük (a megszokás kedvéért PDF-ben is letölthető).

Normal
0

21

false
false
false

HU
KO
X-NONE

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Malgun Gothic”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

Mi, a Magyar Köztársaság állampolgárai a sokszínű magyar nemzet egészéért viselt felelősséggel, a zsarnokság és az elnyomás évtizedei után visszaszerzett szabadságunk birtokában egy emberként teszünk hitet a demokrácia alapeszméi és intézményei: az alapvető jogok védelme, a jogállamiság és a hatalommegosztás mellett.

Tisztelettel emlékezünk meg a Szent István-i államalapításról, amely a kereszténység felvételével Európához kötötte a magyarság sorsát. Büszkék vagyunk a történeti magyar alkotmányra, amely az Aranybullával és a Szent Korona tanával a korlátozott hatalom eszméjét évszázadokkal ezelőtt a magyar gondolkodás részévé tette. Követői vagyunk a szabad Magyarország hagyományának, amelynek jegyében a nemzet 1848-ban és 1956-ben megkísérelte kivívni a függetlenségét, majd 1989-90 vértelen, jogállami forradalmában megteremtette a harmadik Magyar Köztársaságot.

A jövőnk iránti felelősség ugyanakkor megköveteli a múlt bevallását, az őszinte szembenézést elődeink tetteivel. A huszadik század totalitárius rendszerei, a Vészkorszak és a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnöknek nemcsak az áldozatai, de az elkövetői is honfitársaink voltak. Osztozunk a fájdalomban és a bűnbánatban egyaránt. Ezért olyan alkotmányt alkotunk, ami fékekkel és ellensúlyokkal nyújt védelmet bárki ellen, aki az emberi jogok megsértésére és a demokrácia korlátozására törekszik.

A fenntarthatóan gyarapodó Magyarországot az európai demokratikus országok közösségének egyenjogú tagjaként, a szabad világ megbízható szövetségeseként akarjuk utódainkra hagyni.

A magyar nép nevében: a Magyar Köztársaság Országgyűlése.

Itt pedig elérhető alkotmánytervezetünk utolsó fejezete a záró és átmeneti rendelkezésekkel, kommentálható és PDF formában.
Végül pedig közzétesszük alkotmánytervezetünket egészben. Köszönjük, hogy figyelemmel kísérte vállalkozásunkat!

Megosztás

Ajánló