A két kormánypárt frakcióvezetője majdnem 50 módosító indítványban javasolják az új alkotmányra tett képviselői javaslatot javítgatni.
Lássuk a módosításokat:
1. Van néhány kodifikációs – pontosító jellegű. Ezek közül a legalaposabb az alapvető helyesírási – nyelvhelyességi hibákat kiküszöbölő, kilenc oldalas, 60 pontos indítvány. A legviccesebb pedig a kodifikációs pontosításnak eladott, később kifejtett, a történeti alkotmányt és a sarkalatos törvények körét az Alkotmány részévé tevő javaslat.
2. Van néhány érdemi javítás. Köztük szívünknek legkedvesebbek azok, amelyek méltányolták az ésben és e blogon közzétett felvetéseinket és kijavítottak egy nyilvánvaló hibát. Így például az alaptörvény az egészséghez való jogot, és nem csak az egészség megőrzéséhez való jogot fogja védeni, az ombudsman pedig megkapja az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét.
3. A legfájóbbak azok a módosítások, amelyek nem javítanak, hanem rontanak az alaptörvény minőségén, tovább erodálva a parlamentarizmust és az alapjogok hatékony védelmét.
Összességében a módosító javaslatok nem rontják, és nem javítják a tervezet szakmai színvonalát: az megmarad egy sokhelyütt zavaros, a kormányzó koalíció nyers hatalmi érdekeit bebetonozó, de alapvetően a harmadik köztársaság szerkezetét megőrző normaszövegnek. Néhány izgalmas módosító indítványra már most kitérünk, a többiről pedig a hét folyamán fogunk írni.
1. Az Alkotmánybíróság visszakapja jogköreit – feltéve, hogy az államadósság 50 % alatt van!
Kritikusaink joggal a szemünkre vethetnék, hogy nekünk semmi se jó, de hát mégsem tudunk mi ennek a szabálynak örülni. Az alapvető jogok védelme nem függhet az államadósság mértékétől. Ráadásul alapvető ismereteink az ösztönzőkről azt sugallják: minden kormány törekedni fog az államadósság mértékének csökkentésére, de az 51 % és a 49 % között nem fognak gyorsabban haladni, mint a teknőssel versenyző Akhilleusz.
2. Tizenöt tagú lesz az Alkotmánybíróság!
Az előterjesztők a létszámnövekedést a feladatnövekedéssel indokolják, kár, hogy ezt az érvet már ellőtték akkor, amikor megszüntették a bárki által az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát. Nem gondoljuk azt, hogy egy 15 tagú testület gyorsabban vagy hatékonyabban látná el a feladatait, mint egy 11 tagú, azt meg különösen nem, hogy az ügyek kétharmadát generáló absztrakt normakontroll megszüntetése után olyan nagy lenne az ügyteher. Eszünkbe jut viszont Franklin Delano Roosevelt elnök kudarcos javaslata, aki a neki nem tetsző Legfelső Bírósági többséget új bírák kinevezésével kívánta megfordítani. A létszámnövelés viszont azt mutatja, hogy elhárult a jelenlegi testület szétzavarásának veszélye: a kormánykoalíció megelégszik öt új bíró megválasztásával, de a mostani alkotmányőröket a helyükön hagyja.
Az euró bevezetése Magyarországnak a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettsége. Nem szabad döntése az az Országgyűlésnek, hogy kíván-e eurót hivatalos fizetőeszköznek, az uniós csatlakozáskor ez a kérdés már eldőlt. A maastrichti feltételek teljesítése esetén a közösségi jogból fakadó kötelezettség Magyarország számára az euró bevezetése. A kormánypártok egy nagyon érzékeny kérdésben, az uniós jog és a nemzeti alkotmány viszonyában előállítanak most egy olyan konfliktushelyzetet, amelynek jogi feloldása adott esetben nem lehetséges. Ha az Európai Tanács dönt arról, hogy Magyarország megfelel a stabilitási paktumban foglalt feltételeknek, akkor a tanácsi döntés, tehát nem egy magyar állami szerv határozata alapján kell bevezetni az eurót Magyarországon. A tanácsi döntésnek viszont a közösségi jog elsőbbsége alapján akkor is érvényesülnie kell a tagállamokban, ha az az adott ország alkotmányával való ellentétre vezet.
4. A nap vicce
Lázár János egyedül jegyzett, 99-es sorszámot kapott módosítója bájos humorral szövegpontosításnak minősíti azt, hogy az Alaptörvényen kívül, azzal egyenrangú védelmet kap a történeti alkotmány és a sarkalatos törvények. Megalkotásra kerül tehát minden idők leghosszabb magalkotmánya, amit majd valamennyi sarkalatos törvény és a történeti alkotmány közelebbről meg nem határozott összes szabálya az Alkotmánybíróság által védendő lesz. Ötletünk sincs, mit kezdhet ezzel a ’taláros testület’, de az biztos, hogy az új tagok szép feladat elé kerülnek. A történeti alkotmány alapján felülvizsgálhatja-e az alaptörvényt az Alkotmánybíróság? Lehet, hogy így fogja a testület a hatáskörének a teljességét jogalkalmazási eszközökkel visszaállítani? Lehet-e majd alaptörvény-ellenes egy sarkalatos törvény?!
5. A nap másik vicce
Ha így fogadják el a zászlóra vonatkozó módosítást, vajon kilencszínű lesz a nemzeti zászlónk? Lesz külön felső piros, középső piros és alsó piros sáv? Vagy csak nem tudnak magyarul a szöveg megfogalmazói?
"Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, amelyek közül a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma.”
(ja, és a vármegye is elmarad!)
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
