Lázár János frakcióvezető benyújtotta a különadótörvény harmadik változatára vonatkozó javaslatot: nagyon úgy néz ki, hogy előbb-utóbb negyedik is lesz, ugyanis a pénteki alkotmánybírósági határozat indokolásából az elvi megalapozáshoz csak a számára – relatíve – legkedvezőbb mondatokat válogatta ki a törvényelőkészítő.
Mostani állás szerint – az ellenzéki pártok mai, a Házszabálytól eltérést megalapozó vagy azt kizáró magatartásától függően – ma vagy néhány napon belül olyan törvényt fogadhat el az Országgyűlés, ami a 2010. január 1-je előtti juttatások visszaszerzésével más, nem adójogi eszközökkel sem próbálkozik, ugyanakkor két, ennek elkerülhetetlenségét kimondó alkotmánybírósági határozat után sem ad lehetőséget arra, hogy a visszamenőlegesen kiszabott különadó megfizetésére kötelezett személy bizonyítsa, hogy jövedelmét nem visszaélésszerűen szerezte. Igaz viszont, hogy van azért, ahol a törvényjavaslat eltér a minimumprogramtól: a 2010-ben országgyűlési képviselőként, alpolgármestreként és európai parlamenti képviselőként kapott juttatások valamiért nem esnek majd bele a különadós körbe.
Ráadásul az előkészítő – nyilván kényszerből – leszokott a felkészülési idő biztosításáról is: míg az eddigi két törvény akkurátusan a ‘rendes’ adójogszabályokhoz hasonlóan 45 nap felkészülési időt adott az eljárási kötelezettségek teljesítésére, addig most megfordult a helyzet: az alkotmánybírósági határozat (még előttünk álló, a napokban várható) közzétételével ugyan megszűnik a 2010-es évre vonatkozó fizetési kötelezettség, de ezt a törvényjavaslat mintegy ‘szünetmentesen’ anélkül kívánja visszaállítani, hogy bármilyen átmeneti szabályt adna arra tekintettel, hogy a 2010-es évre vonatkozó szja-bevallási határidőből, így a legtöbb érintett számára a különadó bevallási határidejéből is már csak napok vannak hátra. Persze ha sikerül a törvényt ma elfogadni, akkor annak kihirdetése akár be is érheti az AB-határozat közzétételét, de egy ezzel való trükközést nehéz lenne jogállami megoldásnak tekinteni.
Ma reggeli állás szerint így alakul a hányatott sorsú jogszabály közeljövője:
|
|
2010. novemberi különadótörvény |
AB-döntés |
új Lázár-javaslat |
|
személyi hatály |
költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra |
nem érinti |
+ az országgyűlési képviselő, b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (ezeknél eddig se vitatta senki, hogy kötelezettek), az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke, c) az európai parlamenti képviselő, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra. |
|
időbeli hatály |
2005. január 1-je után megszerzett jövedelmek |
a már lezárt 2005-2009-es adóévekre alkotmányellenes, ezt követően akkor alkotmányos a visszamenőleges alkalmazás előírása, ha visszaélésszerűen megszerzett jövedelmekről van szó, és a jogalkotó lehetőséget biztosít az adózónak arra, hogy bizonyítsa: jogszerűen, visszaélésekről mentesen szerezte meg a jövedelmét |
2010. január 1-je után, az újonnan nevesített személyi körre (országgyűlési képviselők, alpolgármesterek, EP-képviselők), 2011. január 1-je után megszerzett jövedelmek nincs kimentési lehetőség a jogszerűen szerzett jövedelmekre |
|
mérték |
a 3,5 millió forintot [állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében 2 millió forintot] meghaladó jövedelemrész 98 %-a |
nem érinti |
változatlan, de az újonnan nevesített személyi kör a 2 milliós kategóriába kerül
|
|
eljárás |
a 2010-es és a korábbi évekre vonatkozóan a bevallás a 2010-es évre vonatkozó jövedelemre vonatkozó adókötelezettség bevallásakor történik |
a visszamenőleges alkalmazás kiütése miatt a mostani bevallásra nincs szabály, az eddig megfizetett különadó visszajár |
csak az országgyűlési képviselőre, alpolgármesterre és európai parlamenti képviselőre van eltérő szabály, így május 20-áig elvileg minden más érintett már a ma benyújtott szabály alapján vallana be és fizetne különadót |
frissítés a nap végére: A törvény egy minden pártra kiterjedő konszenzuson alapuló házszabálytól eltérés eredményeképpen elfogadva, az egyetlen érdemi változás, hogy az országgyűlési képviselők és barátaik is (a társadalmi igazságérzet kielégítése érdekében, fokozva a társadalmi igazságérzet eddig tervezett kielégítési szintjét) végül mégis 2010-től különadóznak visszamenőleg. A visszaperlést egyszerűsítő LMP-s javaslatot – a három ellenzéki párt támogatása ellenére – elutasította az Országgyűlést: nagyon mást nem tehetett, hiszen az hatályon kívül helyezte volna a különadót, a kormánypártok pedig nem fárasztották magukat azzal, hogy módosítót nyújtsanak be hozzá.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
