Szegeden igen, amúgy szerintünk szerencsére nem.

10 ezer forintos bírság ilyen gyorsan országos ismertséget aligha szerzett még: a delmagyar.hu cikkéből tudjuk, hogy egy szegedi szupermarket parkolójában egy 72 éves helyi férfit ennyire büntettek, mivel kocsiját nem zárta be, az ablakot pedig lehúzva hagyta. A lap tolmácsolásában megismerhettük a rendőrségi jogértelmezést is, miszerint ezzel a figyelmetlen sofőr szabálysértést követett el.

A szerényen „A jog szava” alcímen közölt rendőrségi álláspont szerint

„[a] járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson, és illetéktelen személy azt el ne indíthassa. Ennek módja lehet a kézifék behúzása, a kerék kiékelése vagy az autó sebességváltó bekapcsolása. Az illetéktelenek személy általi elindítás megakadályozásáról a vezető akkor gondoskodott, ha a jármű ajtaját, ablakait bezárta, a gyújtáskulcsot kivette, a kormányzárat bezárta, vagy bármely más módon az elindítást megakadályozta.”

Ezzel szemben azonban a valóság az, hogy a tulajdonvédelem szerencsére nem ért még el arra a szintre, hogy a tulajdont a tulajdonostól is megvédjük. Az ugyan igaz, hogy az eljáró rendőr a szép nevű közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése név alatt bármelyik, de tényleg bármelyik KRESZ-szabály megsértése miatt kiszabhat szabálysértési bírságot. Itt lényegtelen, hogy a konkrét esetben veszélyeztet-e a szabálysértés valakit, azaz az is jogszerű lenne, ha a hatóság mondjuk arra menne rá, hogy munkanap reggeleken bírságolna végig minden olyan járművezetőt, aki elindulás előtt nem ellenőrizte, hogy ég-e a féklámpa.

Azaz a szabálysértéshez elég, ha a kocsi nyitva hagyása a KRESZ-t sérti. Ám nem sérti. A KRESZ a témában ugyanis csak annyit mond ki, hogy „[a] járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa”. Ezt a szabályt azonban a KRESZ rendszerére és céljára tekintettel csak úgy lehet érteni, hogy a jármű elgurulásához hasonlóan a más általi elindítást is a közlekedés biztonsága érdekében tiltjuk. Ennek megfelelően a közelebbről meg nem határozott „illetéktelen személy” fogalma sem azt jelenti, hogy az utastérbe bejutó tolvajt szeretné a KRESZ kívül tartani, hanem azt, hogy a vezetői engedéllyel nem rendelkező vagy egyébként vezetni nem tudó személyeket akarja megakadályozni a vezetésben. Márpedig azzal, hogy valaki a gyújtáskulcsot a kapcsolóból kiveszi, az elindítás megakadályozásáról megfelelően gondoskodott. Legalábbis akkor, ha nem tekintjük illetéktelen személy általi elindulásnak azt a valószínűtlen esetet, hogy valaki a kéziféket kiengedve tolni kezdi  a Toyotát, és ezzel okoz balesetveszélyt. Ugyanennyire valószínű az a forgatókönyv, hogy a nyitott kocsiba beült tolvaj be tudja indítani slusszkulcs nélkül a kocsit, viszont vezetni nem tud. 

Érdekessége a történetnek, hogy a lap által idézett második mondat – amiből egyébként annak ellenére nem következik a rendőrségi jogértelmezés, hogy szerepel benne az ajtók és az ablakok bezárása, hisz a felsorolás elemei vagylagosak – nem jogszabályból, hanem Kotka Károly KRESZ könyv személygépkocsi-vezetők részére című művéből származik. Az rendben van, hogy az emberek a KRESZ-t tankönyvből, és nem a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet kicsiny testéből tanulják, de ettől még a jogot alkalmazó rendőrség hagyatkozhatna az utóbbira. 

Az ügy tanulsága azonban a történet kimenetelének mérhetetlen hiábavalósága: a rendőr mintaszerűen teszi a dolgát, észreveszi a lehúzott ablakot és megkeresi a sofőrt, hogy szóljon neki: eddig mintha a  vidéki Angliában vagy egy rendezett amerikai kisvárosban lennénk. Majd a kártól éppen megmentett tulajdonosnak tízezer forint értékben kárt okoz az állam. Éppen csak akkorát, mintha a rendőr nem járt volna arra, és közben leszívták volna a tankból a benzint.