25 évvel később

kalap

A 444.hu tegnapi cikkében egy meg nem nevezett, de a történet alapján sokak számára azonosítható tanár nyolcvanas évek végi, kamasz tanítványaival folytatott szexuális visszaéléseinek áldozatai szólalnak meg. Magyari Péter megrázó, minden felületen számos hozzászólást kiváltó írásával kapcsolatban visszatérő kritikai észrevétel, hogy a szerzőnek inkább a rendőrséghez kellett volna fordulnia. Pedig kevés dolog annyira egyértelmű a történetben, minthogy ennek a bő évtizede bekövetkezett elévülés miatt eleve nem lett volna sok értelme.

(A képen a Magyari-cikk TBG által készített eredeti illusztrációjának részlete látható.)

Ezek biztosan bűncselekmények

A beleegyezési korhatár Magyarországon 14 év, azaz ma – a 18. éves korig büntetendő gyermekprostitúció kivételével – a 14. életévet betöltött személlyel folytatott konszenzuális szexuális kapcsolat általában nem bűncselekmény. Azonban a tanár-diák viszony hierarchikus jellege a szabad beleegyezést lényegében kizárja, sőt, szélső esetben azt is eredményezheti, hogy a felnőtt kényszeríti az áldozatot a szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére. Ebben az esetben viszont már erőszakos szexuális bűncselekményért (az új Btk.-ban a szexuális erőszak nevű bűncselekményért) felel az elkövető, annak is az 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető minősített esetéért. Azonban még ha erre nem is került sor, a tanár tette mindenképpen megvalósítja a kiskorú veszélyeztetésének egytől öt éves szabadságvesztéssel büntetendő bűntettét, hiszen az elkövető a kiskorú nevelésére köteles személyként kötelezettségét súlyosan megszegve a gyermek fejlődését veszélyeztette.

Azaz hiába a viszonylag alacsony magyar beleegyezési korhatár, illetve hiába szűntek meg a kifejezetten a kiskorúakat védő szexuális bűncselekmények, amit a történetben a tanár elkövetett, az természetesen ma is bűncselekmény lenne, mint ahogy – részben más tényállások keretei közt – az elkövetéskor is az volt.

Valószínűleg minden elévült

Ugyanakkor még a legsúlyosabb szóba jöhető cselekményekkel számolva is régen – feltéve, hogy a cikkben szereplő kronológia helytálló és teljes, akkor úgy tizenöt évvel ezelőtt (az elévülés a büntetési tétel felső határához igazodik) – letelt már az elévülési idő, azaz az elkövetett bűncselekményekért büntetést kiszabni már nem lehet. Ennek fő oka természetesen az, hogy a büntetőjogi felelősségrevonáshoz szükséges bizonysági fokot évtizedes ügyekben csak kivételes esetekben lehet elérni: a tanúk már nem lelhetőek fel vagy nem emlékeznek, a tárgyi bizonyítékok rég elenyésztek. Ezért aztán a legsúlyosabb élet elleni bűncselekmények kivételével egy idő után minden, a korábbiakban napvilágra nem került bűncselekmény üldözésével felhagy az állam.

Ha ma követnének el egy hasonló cselekményt, akkor az elévülés egyébként – az új Btk. egyik fontos újításaként – már csak az áldozat 18. életévének betöltésekor kezdődne. Az események után negyedszázaddal azonban még így sem indulhat majd eljárás.

Az államok döntő többségében a szexuális bűncselekmények egyébként ugyanúgy, gyakran még korábban elévülnek, mint nálunk, így ahol a hasonló ügyekkel kapcsolatos hallgatás már régen megtört, ott a közéleti vitákban természetesen felmerült a büntethetőség utólagos visszaállítása, Ezt azonban  a visszaható hatályú jogalkotás abszolút tilalma miatt bizonyosan nem lehet megoldani. (2003-ban a Stogner v. Kalifornia ügyben a visszaható hatállyal az európai felfogásnál sokkal türelmesebb amerikai Legfelsőbb Bíróság is alkotmányellenesnek mondta ki az utólagos büntethetővé tételt.)

Persze nem csak büntetőjog van a világon. Az akkor még legfelsőbb bíróságként eljáró brit Lordok Háza 2008-ban a polgári jogi elévülési szabályok értelmezésével teremtett – szintén utólagosan, ráadásul saját korábbi gyakorlatát felülbírálva – polgári jogi felelősséget az évtizedes molesztálási ügyekért. Az itt összefoglalt (és a brit közvéleményt felkavaró Jimmy Savile-ügyre amúgy az elkövető halála ellenére részben választ adó) döntés lényege, hogy mivel a szexuális zaklatás miatti hátrányok gyakran évekkel, évtizedekkel később jelentkeznek az áldozatoknál, így a rendes (náluk itt hatéves) elévülés helyett a bíróság egyedi mérlegelés alapján a sértettre kedvezőb szabályt is alkalmazhat a kártérítési perekben. Ehhez hozzá kell tenni, hogy Nagy-Britannia az egyetlen európai ország, ahol a szexuális bűncselekmények nem évülnek el, ami okoz is le nem küzdhető eljárási nehézségeket, és természetesen a kártérítés megnyílása motiváció lehet alaptalan vádakra is.

Nem lehet nem bolygatni

Ahhoz, hogy a gyerekmolesztálási ügyekre fény derüljön, éppen a társadalom és a szűkebb közösségek figyelmének és főképpen konfliktusvállalási képességének az odafordulása kell, amihez az, hogy valaki a nyilvánosság elé tárja a hasonló történeteket, elengedhetetlen. A Magyari-cikk fontossága ezért szerintünk teljesen független attól, hogy van-e még mód büntetőjogi felelősségrevonásra. A 444 azzal egyébként kifejezetten kockázatot vállalt, hogy elévülés után közli a történetet, mivel az állításokat igazoló büntetőeljárás hiányában egy esetleges rágalmazási vagy személyiségi jogi perben is sokkal rosszabbak a sajtó esélyei.

Az azonban, hogy büntetőeljárásra nem került sor a nyolcvanas években elkövetett tettekért, ebben az esetben a legkevésbé a jogrendszer hibája. Ha a történtekről valóban sokan, köztük felnőttek is tudtak, akkor a bűncselekmények miatti felelősségrevonás elmaradása mindenek előtt az ő tudatos döntéseik eredménye. Éppen ezért fontos az ügy üzenete: az áldozatok és a potenciális későbbi áldozatok védelmében vállalni kell a feljelentést, a társadalmi ellehetetlenülést az elkövetőnek mindenképpen meghozó lelepleződés elől pedig senki sem menekülhet el. Soha nem az lesz a jobb, ha az ilyen ügy titokban, az elkövető pedig büntetlenül marad. Ezt pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni abban az országban, ahol a népszerű talkshow-házigazda egy asztalhoz mer ültetni valakit azzal az emberrel, aki állítása szerint gyermekkorában szexuálisan bántalmazta.

  • Gábor Zólyomi

    Van itten egy iskola is, aki a saját hírneve miatt inkább az elhallgatást választotta. És az iskola honlapján még mindig fenn van “az akikre büszkék vagyunk”-szerű oldalon S. neve.

    • Panka Scholcz

      én csak a mindenkori tanárok listáján találtam meg a nevét

  • thisiswhatklfisabout

    Valószínűleg nem kapok rá választ, de privátban hátha, melyik iskoláról van szó? Pedagógus vagyok (bár nem olyan régóta), és finoman szólva gyomorfelkavaróan megrázó volt elolvasnom a cikket.

    • H Jan Pétty

      Trefort

      • thisiswhatklfisabout

        Köszönöm!

  • tibka

    Ki az az S.tudja valaki. Nagyon kíváncsi lennék rá!!!

    • http://igyirnankmi.atlatszo.hu alkotmanyjogaszok

      mi kérünk elnézést, de ha már a sztorit közvetlen források alapján közlő 444 nem nevesített, akkor cikk alatti kommentben sajnos nekünk is moderálnunk kell a nevet. van ugyanis ez az elég rossz irányba haladó szabályozási háttér az internetes sajtótermék felelősségéről a kommentekért.

      • Heavy

        Igen, értem, amúgy az iskolát már megnevezték előttem, az nem gond? Egyébként nagyon sokan vagyunk, akik be tudjuk azonosítani az illetőt a cikk alapján. Miért tegyünk úgy, mintha nem tudnánk? S. még nincs 60 éves, nem biztos, hogy nem kerül megint olyan helyzetbe, ahol visszaélhet a fiatalokkal. Mivel jogilag már nem elmarasztalható, a nyilvánosság az egyetlen, amivel ennek a veszélye csökkenthető.

        • http://igyirnankmi.atlatszo.hu alkotmanyjogaszok

          abszolút egyetértünk, a 444-es cikk alapján való azonosíthatóságra mi is utaltunk, de jelenleg úgy is felelhetünk a kommented tartalmáért, mintha azt mi írtuk volna, és ezzel a körbeírást mi oldanánk fel, amit meghagynánk inkább annak, akinél vannak bizonyítékok is, és nem csak jogászkodik, hanem oknyomoz is.

          az iskola nevét a magam részéről besoroltam a beszélgetés szétmoderálásának elkerüléséhez szükséges kockázatba, csak a nevet és és az egyértelmű azonosításra alkalmas leírásokat törlöm.

          • KingaA

            Babarczy Eszter a facebook oldalán leírta a nevet, őneki mi adja azt a bátorságot, ami nektek hiányzik?
            Én egy korábbi hsz-embe raktam egy index fórumos linket, ami szintén azonosítja az illetőt (a profilomból kikereshető).

          • http://igyirnankmi.atlatszo.hu alkotmanyjogaszok

            ezt tőle kéne megkérdezni, de nagy valószínűséggel az, hogy beszélt tanúkkal az ügyben, és nem csak többszörösen közvetett információi vannak. kicsit kezdem furcsán érzem magam ebben a vitában, mert ezek szerint valamiért nem egyértelmű, hogy nem tartalmilag hozzáadni vagy elvenni akartunk a más által feltárt és ellemnőrzött sztorihoz, hanem segítséget adni annak értelmezéséhez egy nem lényegtelen kérdésben.

          • Harold Finch

            Szerintem korrekten jártak el, kedves alkotmányjogászok :)

            A magyar kommentelők jó része elég rosszindulatúan ír, kákán is csomót keres, ne is foglalkozzanak azzal, ha valaki ekézi Önöket.

          • KingaA

            Nem a cikk tartalmáról beszélgetünk, hanem a kommentek moderálásáról… Babarczy vállalja a per kockázatát azért, mert fontosnak tartja a nyilvánosságra hozatalt. (És akárhány tanúval beszélt – ha beszélt egyáltalán -, akkor sem tudhatja, hogy ha perre kerül a sor, ezek a tanúk mennyit érnek, tehát ezek nem csökkentik az ő kockázatát.)
            Az Átlátszó meg nemhogy cikkben, hanem a kommentek között sem engedi a névvel való azonosítást, holott sokan és egyértelműen leírták, hogy biztosra lehet tudni, kiről van szó.
            Civil kurázsi tekintetében az Átlátszó, ha nem haragszotok, leszerepelt.

          • http://igyirnankmi.atlatszo.hu alkotmanyjogaszok

            1. ez nem az átlátszó, hanem az átlátszó jogi blogja, amit bevállalós újságírók helyett formalista jogászok írnak és szerkesztenek :)
            2. én a magam részéről akkor fogok nevet írni egy máshol személyhez nem kötött jogsértés mellé, hogyha van a kezemben bármilyen bizonyíték. és ez nem a per kockázatáról szól, hanem arról, hogy nem így eljárni az abszolút jogkövetésre beállt lelkem konfortzónáján kívül van. mert ott az az egy ezrelék esély arra, hogy rosszul azonosítanám az illetőt.
            3. a nem moderált kommentekben leírtakért ugyanúgy felelek, mint a saját írásomért, ezért ugyanúgy kezelem is.

          • Guest

            Egyébiránt a Trefort ” ismertté vált régi diákjaink” listából egy kis gondolkodással kikövetkeztethető ki is az illető, (help: nincs még 60 éves, lehetséges évek amikor érettségizhetett, tévés vonatkozás…)

  • tibka

    Kár,hogy senki nem veszi kezébe ezt az ügyet és börtönbe küldi ezt a
    súlyosan beteg embert.Büntetlenül megúszni egy ilyet…..pffffffffff!!!Elszomorító.

  • Harold Finch

    @alkotmanyjogaszok:disqus
    Szerintem félreolvasták a cikket:

    egyértelműen le van írva később az email korszakában (“Nyitva hagyott maga után egy e-mailt”
    ) is folytatta ezt a szörnyűséget S. Nem kizárt, hogy még 2008-ban is

    • http://igyirnankmi.atlatszo.hu alkotmanyjogaszok

      ez nem kerülte el a figyelmünket, de azokról az ügyekről tudtunk csak véleményt alkotni, amelyekben a sértett korára és a történtekre egyértelmű állítás van a történetben. a tévés időszaknál ilyen nincs, ezért is írtuk, hogy mindez persze akkor van így, hogyha tényleg csak a 25 évvel ezelőtti ügyek lennének bizonyíthatóak.

  • Emese Papp

    Az ügy kikerült a jogi környezetből és büntetőjogi helyzetből szerintem elévülés miatt, de nagyon fontos hogy írtak róla és ez most inkább erkölcsi ÉS csak utána jogi kérdéseket vet fel. A legtöbb dolga ezzel a jelenlegi iskolának, tanári karnak, az odajáró és kíváncsian kommenteket olvasó diákoknak van, vagyis a mában fel kell tenni a kérdést: MA mi ezzel a teendő. Szerintem megszólalni, állást foglalni, az iskolának, az elkövetőnek is!, hiszen talán nem kerülheti el, és szakemberek segítségével feldolgozni kell ezt az ügyet. Moderáció, vagy efféle segítő beszélgetés formákban, szűkebb körökben. Viszont a tanulságokat le kell vonni és nagggyon egyetértek a cikkük utolsó gondolatával, meg kell tanulni kiállni a sérelmeink ellen, feljelentést tenni, megvédeni a saját magunk életét!