Mit csinálnak valójában a törökök az Emberi Jogok Európai Egyezményével?

A francia terrortámadások, majd most török puccskísérlet utóélete kapcsán nem is olyan távolról, élesben láthatunk európai országokban bevezetett rendkívüli alapjog-korlátozó intézkedéseket. Már csak a Jobbik támogatásával végül elfogadott, szerintünk amúgy felesleges magyar alaptörvény-módosítás miatt is megéri azonban a hírösszefoglalók összetettségén túlhaladva megválaszolni azt … Folytatás

erdogan

A választási rendszer és a kormányzóképesség

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló, 2011-ben elfogadott új törvényt a megalkotása óta számos kritika érte úgy politikai szereplőktől, mint alkotmányjogászoktól vagy nemzetközi szervezetekről. Ezek a bírálatok elsősorban a gerrymanderingre, a választási rendszer aránytalanságára és a politikai szerkezetre gyakorolt hatására, illetve … Folytatás

A közpénz körbevesz

A magyar állam, amint a piacon versenyez – furcsa ezt róla két piacátrendező törvényjavaslat között elképzelni. Ám ettől még az MVM-nek, a Magyar Postának és a többi, versenypiacon is tevékenykedő állami vállalatnak tényleg valós problémája, hogy anélkül teljesítsék a nyilvánossággal … Folytatás

nevtelen-1024x576[1]

A kvótaügyi népszavazásról

Az eddigi alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat alapján a Kormány által benyújtott kérdésben több okból nem tartható népszavazás. Ettől függetlenül nem az Alaptörvény vagy a népszavazási törvény rendelkezésein, nem a Nemzeti Választási Bizottságon, de még csak nem is a Kúrián fog … Folytatás

mkab

Erdősi Lászlóné és kora

A demokrácia nem attól demokrácia, hogy lehet-e benne népszavazni a boltok vasárnapi nyitva tartásáról. Sőt, egy jogállam még csak nem is attól jogállam, hogy lehet-e benne bármiről népszavazni. Egy viszont biztos: egy demokratikus jogállam működésében semmi, de semmi nem dőlhet el … Folytatás

fidesz

Most akkor ki felelős a kommentekért?

Órák alatt keresztülszáguldott az online sajtón az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az internetes kommentekért való felelősséggel foglalkozó újabb ítélete. Maga a döntés kifejezetten jó hír: helyretette azt a magyar kúriai és alkotmánybírósági joggyakorlatot, ami a kommentelésre lehetőséget adó portálokat … Folytatás

European court of human rights

Kell-e új minősített időszak?

A válaszunk viszonylag egyértelmű: a politikai kommunikáción túl nem kell. A terrortámadás és a terrorveszély közjogi szempontból nem tér el érdemben a hagyományos támadásoktól vagy veszélyektől, ezért a jelenlegi, már amúgy is túlbonyolított minősített időszaki szabályozást felesleges még tovább differenciálni. … Folytatás

különleges

Novák Előd és a hároméves szabadságvesztés

NEM titkosították 30 évre az Alaptörvény módosítását. Novák Előd NEM kockáztatott három évvel büntetendő államtitoksértést, amikor odaadta a tervezetet a kuruc.infónak, illetve a kurucosok NEM követtek el semmit a szöveg közzétételével, ami két személyes adattal visszaélés között biztos furcsa érzés lehet nekik. … Folytatás

TSCow-11[1]

Terrorfenyegetés és alkotmány

Müncheni olimpia, RAF, északír “bajok”, 9/11, oroszországi csecsen túszejtések, madridi vonatrobbantás, londoni metrómerénylet, bali tömeggyilkosság, Charlie Hebdo, Párizs, a héten pedig Isztambul és Jakarta. A terror a tömegkommunikáció jelen fejlettségi fokán a mindennapjaink része lett. Az elborzadás és a fenyegetettség érzése … Folytatás