Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Novák Előd és a hároméves szabadságvesztés

NEM titkosították 30 évre az Alaptörvény módosítását. Novák Előd NEM kockáztatott három évvel büntetendő államtitoksértést, amikor odaadta a tervezetet a kuruc.infónak, illetve a kurucosok NEM követtek el semmit a szöveg közzétételével, ami két személyes adattal visszaélés között biztos furcsa érzés lehet nekik. De miért irkál butaságokat a HM az egyeztetésre kiküldött tervezetre?

Novák Előd országgyűlési képviselőként akár fel is ismerhetne egy minősítési jelölést, illetve gyanús lehetne neki, hogy egy „otpartiegyezteteshatteranyaga-AT20160112.pdf” elnevezésű pdf-fájl elektronikusan jut el hozzá, és még az se szerepel benne, hogy ki készítette vagy hagyta jóvá az iratot, akkor az aligha lesz minősített adat (régi nevén államtitok), hogy a terjesztése bűncselekmény legyen. Az egyeztetést összehívó Honvédelmi Minisztérium eljárása azonban a fészbukon látványos önfeljelentéssel előrukkoló jobbikos képviselő megszólalásánál is zavarba ejtőbb, minthogy ők meg a honvédelmi törvény azon rendelkezését jelölik meg a ” 2016.01.12-tól 30 évig „NEM NYILVÁNOS!”” jelzés alapjaként, amely szerint

„A Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti.”

A jelölés már első látásra furcsa lehet, mert annak elég kicsi az esélye, hogy a dokumentum, a szétküldés napján keletkezett volna, pedig a szövegből ez következne. (Bár sok munka nem lehetett benne, mint ahogy azt előző bejegyzésünkben megírtuk.)

Ám amit a HM írt, az azért sem helytálló, mert a dokumentum egészen biztosan nem a Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, stb. vonatkozó adat, hanem egy – amúgy elég komoly közérdeklődésre számot tartó – jogszabály tervezete. Amit ráadásul nem belső egyeztetésre küldtek szét, hanem a frakcióknak, akiket a „Nem nyilvános” jelzés pont ugyanúgy nem kötelezi semmire, mint a sajtót vagy bármely polgárt, akihez a szöveg eljut. A legdurvább, ami ennek figyelmen kívül hagyása miatt történhet, az annyi, hogy kirúgják azt a HM-est, aki egy ebbe a körbe tartozó tervezetet a vezetőinek engedélye nélkül kitol, de ez azért van, mert neki hivatali kötelessége a „nem nyilvános” információkat is megőrizni. Novák Előd nem a HM-ben dolgozik, így neki nincs ilyen kötelezettsége, sőt, nagyon helyes, hogy nyilvánosságra hozta a szöveget. Legközelebb hasonló esetben bátran használhat ehhez olyan platformot is, amit nem kifejezetten bűncselekmények büntetlen elkövetése érdekében üzemeltetnek külföldi szerveren. Külön vicces, hogy közben megérkezett Tényi István, az ország legismertebb hobbifeljelentője fel is jelentette államtitoksértésért Novákot.

Az történt tehát, hogy a HM ráírta egy tervezetre, hogy 30 évig nem nyilvános, ami nincs így: a felirat pont ugyanannyira alkalmas a leírtak valósággá váltására, mintha azt írták volna rá, hogy az üzenet elolvasás után megsemmisíti önmagát. Ám ha igazuk lett volna, akkor is véget ér a titkolózás ott, amikor még azon melegében szétküldték a szöveget olyanoknak, akik azt közérdekű adatként szabadon terjeszthetik.

 

 

Megosztás