Bezárás
alkotmányjog

Az első bírságolás joga

A kis- és középvállalkozások 2011. január 1-jén egyszeri (?) mentesülést kapnak a hatósági bírságok alól.

Az Országgyűlés a héten döntött arról, hogy milyen szöveggel lépjenek hatályba a nyáron elfogadott, a kis- és középvállalkozások (kkv) bírságolását nehezítő szabályok. 2011. január 1-jétől egy kkv első jogsértését – néhány kivétellel – nem követheti közigazgatási bírság. A benyújtott törvényjavaslatban a Kormány által hatástalanítani kívánt, majd a kormánytöbbség által megmentett bírságolási szabály a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben marad, és a következőképpen szól:

„A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén
– az adó- és vámhatósági eljárást kivéve –
bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak,
illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.

Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.”

Bár a közigazgatási eljárási kódex (a Ket., ahol egyébként a szabály sokkal inkább otthon érezné magát) hasonló szabályára való utalás kicsit zavaros, de így is egyértelmű, hogy a kkv (azaz minden, 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató és legfeljebb 50 millió eurós – azaz majdnem 15 milliárd forintos! – árbevételű vállalkozás) első alkalommal előforduló jogsértés esetén a felsorolt kivételekkel egyáltalán nem bírságolható.

A szabályozási megoldás vitatható: indokolt-e a kkv-k összes tevékenysége közül épp azokhoz ösztönzőket rendelni, amelyek jogsértőek? Ha viszont ezt adottnak is vesszük, felmerül három kézenfekvő kérdés: miért csak a kkv, miért ezekkel a kivételekkel, illetve mi az, hogy első jogsértés?

Ez azért is érdekes, mert ez az a három pont, ahol ez a bírságszabály jelentősen eltér a Ket. 2010. január 1-je óta hatályos szabályától. Az ugyanis minden bírságra vonatkozik, pontosan megmondja, hogy mi számít ismételt jogsértésnek és sokkal több (igaz, miniszteri rendeletekben pontosan meghatározott) kivételt ismer.

1. Miért csak a kkv-k?
A javaslat – a törvény céljainak megfelelően – valóban támogatja a kis- és középvállalkozásokat. Indokolt-e azonban úgy támogatni a kkv-kat, hogy többet nézünk el nekik, mint egy nagyvállalkozásnak (jogsértéstől függően szólhatnak mellette érvek), vagy – és ez az igazán nehezen védhető – mint egy magánszemélynek? Jobb-e, ha a hulladékot egy kkv helyezi el szabálytalanul, és nem egy magánember? Elfogadhatóbb-e, ha a fogyasztásra alkalmatlan (bár az egészségre nem ártalmas) húst a piaci hentes hozza forgalomba, és nem az Auchan?
Ráadásul tipikus a közigazgatási jogban, hogy a vállalkozást és az érdekében eljáró magánszemélyt egyaránt fenyegeti a bírság. Ilyenkor bizony előfordulhat, hogy a kétszáz sofőrt foglalkoztató Gyorssped 3000 Kft.-t nem lehet majd megbírságolni, ha kifogy a papír egy sofőrjük menetírójából, de magát a sofőrt igen.

2. A kivételek
A kivételek szűkek, ami – a jogalkalmazás és az ügyfél szempontjából – dicséretes is lehetne. A kevesebb kivétel közül azonban egyedül az adó- és vámeljárás fogalma látszik egyértelműnek. A többi kivétel viszont az egyes hatósági eljárásokban vitatható lesz. Ha egy kkv zagytározót üzemeltet, és kicsit megroggyan a gát, akkor azzal érvelhet a bírsággal szemben, hogy nem történt meg a környezetkárosítás, és nem volt senki veszélyben. Ugyanígy tényállásonként lehet majd végigvitatkozni a hatósággal a munkavédelmi, a tűzvédelmi, az építésügyi vagy a fogyasztóvédelmi jogsértéseket is, amelyeknél az jogszabályok végrehajtása iránt eltökélt hatóság nyilván sokkal többször fogja felismerni az élet, az egészség vagy a testi épség közvetlen veszélyét, mint a megbírságolt.
Az igazi probléma azonban az, hogy a kivételek közül kimaradtak olyan esetek, ahol az azonnali és komoly súlyú szankcionálás elmaradása alapvető közcélokat veszélyeztethet. Nem kivétel a közlekedés biztonsága, így kezelhetetlen például a gépjárművek üzembentartói bírságának jelenlegi rendszerében, ha (amint ez a megszövegezésből következik) a kkv üzembentartó az első jogsértésnél itt sem bírságolható. A szlovák rendszám beszerzése helyett tehát elég lehet a Bt. nevére íratni a kocsit. Szintén nehezen kezelhető, ha a tevékenység végzéséhez kapcsolódó bejelentés vagy nyilvántartásba vétel elmulasztását nem lehet elsőre bírsággal sújtani, hiszen egy szürkeszférában mozgó vállalkozás nyilván megvárja majd, hogy a hatóság találja meg őt, ha ilyenkor is csak egy ejnye-bejnyével számolhat. A jogsértő állapot fenntartásának tehát nincs kockázata. Holott az elrettentő jellegű szankciók mögötti egyik fontos indok a magas látencia. Hosszan lehetne még sorolni a példákat a versenyjogi bírságoktól a komoly (és nem orvosolható) munkajogi jogsértésekig annak alátámasztására, hogy a szabály lyukat ütött a súlyos jogsértések esetén alkalmazott szankciók rendszerébe.

3. Az első jogsértés
Ez annyira bizonytalan fogalom, hogy természetes, hogy jogvitákat fog keletkeztetni. Itt már csak kérdezni tudunk. Mi alapján számoljuk az első esetet? Hatóságok szerint – minden hatóság csak egyet néz el? Jogszabályok szerint – a hulladékkezelési szabálysértés után a kibocsátási határérték áthágása első jogsértés? Jogszabályi rendelkezés szerint – gyorshajtás után a tiltott helyen várakozás első jogsértés? Első-e a jogsértés, ha az előző jogsértés elévült már?

4. Az átmenet
Végül nem nagyon tudjuk, hogy mi történik majd 2011. január 1-jén, mivel az új szabályozásnak nincs kormányzati kommunikációja, utoljára ugye pont abból lett sajtóhír, hogy ilyen mégsem lesz. Ha a munkaügyi felügyelők és az ÁNTSZ ellenőrei nem követik a kkv-s törvény változásait naprakészen, akkor a felkészülés is okozhat nehézségeket.

A jogsértésekben megnyilvánuló kockázat differenciálatlan csökkentése könnyen a jogsértések számának növekedéséhez vezethet, a nehezen alkalmazható szabályozás pedig a hatóságokat és az ügyfeleket egyaránt elbizonytalaníthatja. Mindezek alapján bármennyire is egyetértünk a kis- és középvállalkozások támogatásával, sőt a közigazgatási szankciórendszer méltányosabbá tételével is, azt gondoljuk: jobb lett volna, ha a szabály tényleg nem, de legalábbis nem így lép hatályba.

(ezt a posztot az első facebook-rajongónknak dedikáljuk)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom