Az alábbi rövid példák célja bemutatni, hogy ha komolyan vett kormányzati céllá válik a jó közpolitika-alkotás, akkor milyen újszerű eszközökkel fejleszthető a döntéshozatal.

1. Tervezés – Jó lenne, ha előre látnánk, hogy két év múlva miről fog dönteni a Kormány vagy az Országgyűlés?

Az Egyesült Királyságban egy, fontos ügyekben két évre előre szóló szabályozási program  tartalmazza a döntések ütemezést, részletes ismertetését, várt költségeit és az abból származó bevételeket, valamint a már elkészített hatásvizsgálatok elérhetőségét.

2. Zöld és Fehér Könyvek – Jó lenne, ha egy új felsőoktatási törvény szövegezését a célokról, intézkedésekről az érintetteket, az érdekelteket és a hozzáértőket bevonó társadalmi vita előzné meg?

Az Európai Unió Bizottsága a döntéshozatali eljárás legelején Zöld Könyvet  bocsát ki, amely ösztönzi a tárgykört érintő európai szintű szakmai vitát, s amely számos lehetséges intézkedési variációt tartalmaz. A Bizottság a jogi szabályozás szövegezése előtt javaslatait magyarázó és indokoló formában Fehér Könyvben is kiadhatja, ami a további vita alapja lehet.

3. Kötelező hatásvizsgálatok – Jó lenne, ha valaki előre kiszámolná, hogy a NYENYI-lap kitöltése (és megszüntetésének sokadik elhalasztása) milyen éves költséget jelent a vállalkozások számára?

Az Egyesült Királyságban minden közpolitikai döntést előzetes hatásvizsgálat előz meg, kiterjed a szabályozás alternatíváinak vizsgálatára, költség-haszon elemzésre, kockázatelemzésre; lehetőség szerint minden hatást pénzügyi hatásként számszerűsíteni kell. Ezt a munkát online adminisztrációsteher-számláló segíti.

4. Nyelvi projekt – Jó lenne megérteni, hogy mi van a jogszabályokban?

Németországban az igazságügyi miniszter ösztönzi a nyelvi szakértők bevonását a jogszabály-előkészítésbe, és lehetőség van a Német Nyelvi Társaság előzetes véleményének kikérésére.

5. Közös hatálybalépési időpont – Jó lenne, ha előre lehetne tudni, hogy mikor milyen szabályozásra kell felkészülni?

Az Egyesült Királyságban a gazdaságra vonatkozó bármilyen szabályozást április 6-án vagy október 1-jén  lehet hatályba léptetni, így egy évben legfeljebb két időpontban lehet változásra számítani.