Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Az új alkotmány egy tervezete (első rész)

Az Országgyűlés néhány héten belül alkotmányozni kezd. Az eredmény aligha lesz új alkotmány abban az értelemben, hogy megváltoztassa a közösség együttélésének alapvető normáit. Az alkotmányozás nem is a rendszerváltás lezárása: a hatalommegosztásra és az alapvető jogok tiszteletben tartására épülő jogállam a piacgazdasággal együtt már több mint egy évtizede kiépült Magyarországon.

A hatályos alaptörvényen ugyanakkor bőven van javítanivaló: egyenetlen szövegét szebben és koherensebben meg lehet formálni, az esetlegesen megkötött, 1989-90-es politikai kompromisszumokat meg lehet haladni, az elmúlt húsz év tapasztalataira lehet reflektálni, végül az alkotmányfejlődés legújabb irányait is meg lehet jeleníteni a szövegben. Az Alkotmány újraalkotása ennek megfelelően elsősorban szakmai-kodifikációs aprómunka kell hogy legyen.

Az alábbiakban egy olyan tervezet megalkotására teszünk kísérletet, amely a magyar alkotmányfejlődés és az európai alkotmányos konszenzus tiszteletben tartásával egy modern, huszonegyedik századi Magyarország alkotmányszövege lehet. Ennek megfelelően az alábbi alapértékekből indultunk ki:

1. Korlátozott hatalom

A modern alkotmányok lényege, hogy az önkényeskedésre természeténél fogva hajló közhatalmat a jog uralma alá hajtva korlátozza: egyfelől a polgárok magánautonómiájának védelmével, másfelől pedig a hatalom megosztásával.

2. Parlamentáris kormányforma, független bíróságok

A kormányzati hatalmat a parlamenti választásokon többséget szerző pártok gyakorolják. A többségi döntéshozatal csak ott szenved korlátozást (például a kétharmados törvényekkel), ahol az a jó állami működés érdekében elkerülhetetlen.  A bíróságok ítélkező tevékenységük során függetlenek, ezt szervezeti garanciák is biztosítják.

3. Az alapjogok védelme

Az új alkotmány az alapjogok felsorolásánál az alkotmányfejlődésnek megfelelően legyen kimerítő, ugyanakkor kerülje a terjengős megfogalmazásokat. Az alkotmányos intézményrendszer legalább a jelenlegi (illetve a 2010 októbere, az alkotmánybírósági hatáskörök korlátozása előtti) szinten biztosítsa az alapjogok védelmét.

4. Értékalapúság és világnézeti semlegesség

Az új alkotmány tükrözze a magyar politikai közösség modern és hagyományos értékeit, de ne foglaljon állást világnézeti kérdésekben.

5. Önvédelem

Az új alkotmány biztosítsa, hogy tartalmán és érvényesülésén a politikai aktualitások ne változtathassanak, ugyanakkor legyen kellően rugalmas ahhoz, hogy ésszerű rendben alkalmazkodni tudjon a világ változásaihoz.

6. Minőség

Az új alkotmány szövege egyenletesen tömör és absztrakt legyen. Fogalmai legyenek pontosak ott, ahol precíz megfogalmazásra van szükség, és tágan értelmezhetőek ott, ahol a későbbi, rugalmas, a megváltozó körülményekre reflektálni képes alkotmánybírósági alkalmazás lehetősége ezt indokolja.

7. Népszuverenitás

A választópolgárok közösségének – erre irányuló igénye esetén – legyen lehetősége arra, hogy a szöveg ismeretében elfogadja, vagy elvesse az új alkotmányt.

Az alkotmányszöveget fejezeteként, a változások rövid magyarázatával együtt tesszük közzé. A szövegtervezet előkészítése során felhasználuk az elmúlt két évtized alkotmánytervezeteit, az európai államok alkotmányszövegeit, továbbá a magyar alkotmánybírósági gyakorlatot. Nem állítjuk azt, hogy az eredmény minden alkotmányszövegek legtökéletesebbike, azt azonban reméljük, hogy egy olyan szakmai tervezetet született, amelyik forrásként vagy mérceként hozzá tud járulni az alkotmányosság erősödéséhez.

Budapest, 2011. február 7.

Gáli Csaba
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Kodifikációs Osztályának volt vezetője

Sepsi Tibor
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályának volt helyettes vezetője

Tordai Csaba
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályának volt vezetője

Az első két fejezet (Alapvető rendelkezések és Alapvető jogok) együtt letölthető PDF formátumban itt.

Kommentálható bejegyzésként
– az első fejezet
(Alapvető rendelkezések) elérhető itt,
– a második fejezet (Alapvető jogok) elérhető két részletben itt és itt.

A további fejezeteket – magyarázattal együtt – folyamatosan töltjük majd fel.

 

Megosztás