Kár lenne titkolni, hogy e blog és az alkotmánytervezet szerzői nem értenek maradéktalanul egyet a szuverén nép közvetlen hatalomgyakorlásának – azaz a népszavazásnak – indokolt mértékét illetően. Abban azonban nincs vita közöttünk – és ezt kifejtettük a jogrendszerre vonatkozó szabályoknál -, hogy a választópolgároknak lehetőséget kell adni az alkotmányozásban való tényleges, azaz jogi kötőerővel bíró részvételre. Mi azt javasoltuk, hogy a választópolgároknak legyen lehetőségük saját kezdeményezésükre elvetni az új alkotmányt.

Az alkotmányozó kormányzat miniszterelnök-helyettese úgy ítéli meg, hogy „az új alkotmány túlságosan összetett kérdés ahhoz, hogy népszavazásra bocsássák”. Nem értünk egyet azzal, hogy a népszavazásra egyszerű kérdések bocsáthatók, összetett kérdések viszont nem. Hiszen mi is lehetne annál összetettebb, minthogy a választáson indulók közül a választópolgár kiválassza a számára lehető legjobb jelöltet? Félreértés ne essék, úgy gondoljuk, hogy számos esetben – így például a háború és béke kérdésében – a népszavazás nem vezethet jóra. De ha nem gondoljuk azt a szuverén népről, hogy a  társadalmi együttműködésre vonatkozó legfontosabb dokumentum két változata közül (hiszen mindig a hatályos és az új alkotmány közti választásról van szó) ki tudja választani a neki inkább tetszőt, akkor hamar oda is eljuthatunk, hogy a szabad választójogot is megkérdőjelezzük.

Lássuk azokat a kérdéseket, amelyek eldöntésére az elmúlt 20 évben alkalmas volt a nép.

1989. november 26.
Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
1990. július 29.
Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?
1997. november 16.
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?
2003. április 12.
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”
2004. december 5.
Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
2008. március 9.
Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

Ezekhez képest igazán egyszerűnek tetszik az a kérdésfelvetés, hogy

Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés által 2011. április 25-én elfogadott alkotmány váljon Magyarország új alaptörvényévé?

Európában a demokratikus keretek közötti alkotmányozásnak egyértelmű szokása alakult ki: népszavazással erősítik meg az új alkotmányokat. 1958 óta csak a görög diktatúrát felváltó és az új ukrán alkotmányt fogadták el a választópolgárok direkt közreműködése nélkül. E tárgyban született részletes írásunkat az eheti Magyar Narancsban találja. Ugyanitt a következő hetekben cikksorozatot indítunk az alkotmányozással összefüggő, a közzétett tervezetben részben érintett kérdésekről.

Utolsó előtti két fejezetként álljon itt a XII. – A Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a XIII. – A minősített időszakok kommentálható változatban és PDF-ben.