Vajon mi alapján adták ki a területi közigazgatási szervek osztályvezetői a mai napon a határozatokat? És ha kiadták, vajon érvényesek-e, vagy formai alapon az összes megtámadható bíróságon? A Hivatalos Értesítő rendszeres olvasóiként hetek óta követünk egy folytatásos történetet, de most sajnos elvesztettük a fonalat.
Történt, hogy az „olcsóbb, hatékonyabb és ügyfélközpontúbb” közigazgatás kialakításának egyik fontos elemeként az Országgyűlés 2011. január 1-jével létrehozta a korábbi közigazgatási hivatalokból és több, eddig önálló szakigazgatási hatóságból integrált területi (fővárosi és megyei) kormányhivatalokat. Az erről szóló törvény 2010. november 17-i kihirdetése mai fogalmaink szerint még bőséges felkészülési időt adott volna, de a részletes feladat- és hatásköröket meghatározó kormányrendelet csak 2010. december 21-én követte. Pedig volt még hátra egy nem elhanyagolható fontosságú lépés, ami szintén konfliktusos: „a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével normatív utasításban adja ki”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KIM adja ki az SzMSz-eket, de a külügy és a honvédelem kivételével az egész Kormány egyetértése kell hozzá, ami már a törvényben sem tűnt igazán működőképesnek.
A rendelkezésre álló napokban szükségmegoldás született: a KIM 2010. december 31-én kiadott 20 ideiglenes SzMSz-t, amelyek az új vezetők között elosztották a beintegrált szervezeti egységek főosztályait, de a szervezet tényleges átalakítását nem végezték el.
Nyilván az ideiglenes állapot fennmaradásától való félelem szülhette azt a megoldást, hogy mind a 20 SzMSz hatályon kívül helyezte (volna) magát 2011. január 31-én.
Aztán telt-múlt az idő, a január 31-i Hivatalos Értesítő hozta az egyes KIM utasítások módosításáról szóló 7/2011. (I. 31.) KIM utasítást, amely – amúgy kétségkívül elegánsan, vájtszemű kodifikátorok elismerésére méltóan – egyetlen mondatban cserélte ki ezt a dátumot mindenhol 2011. február 15-re. Aztán február 15-én megismerhettük az egyes KIM utasítások módosításáról szóló 9/2011. (II. 15.) KIM utasítást, így az új határidő 2011. február 28. lett.
Ezek után tegnap nagy érdeklődéssel vártuk a történet következő részét, ám meglepő fejleményként a tegnapi napon nem jelent meg Hivatalos Értesítő. Ez viszont azt jelenti, hogy a mai napon se ideiglenes, se végleges SzMSz-e nem volt hatályban egyetlen kormányhivatalnak sem.
El lehet-e működni SzMSz nélkül? Nem nagyon. Ezekben a belső normákban történik ugyanis az amúgy a hivatal vagy a szakigazgatási szerv vezetőjére telepített belső és külső hatáskörök szétosztása. Ha a kormányhivatallal van dolgunk, akkor a legritkább esetben fordul csak elő, hogy a szerv valamelyik vezetője írná alá a határozatot, hiszen arra fizetik a hatósági ügyekkel foglalkozó szervezeti egység vezetőjét, hogy szakmányban olvasson át és írjon alá hatósági döntéseket. Azaz a ma meghozott döntések azon az egyszerű formai alapon támadhatóak lesznek, hogy aki meghozta őket, az éppen annyira volt jogosult a döntéshozatalra, mint a kormányhivatal portása vagy a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott titkárnője.
Bénázni lehet kormányzás közben is, de ez a történet már a szervezeti irányítás súlyos rendszerhibájára utal. Számos szakmai, közpolitikai és jogi kérdés tehető fel az ügyben, de szerintünk a két legfontosabb az, hogy
a) miért nem próbálta valaki reálisan felmérni a folyamat időigényét már a folyamat elején, közepén, de legkésőbb tegnap, illetve
b) ha háromszor eszébe jut valakinek, hogy utolsó pillanatban megmentse a helyzetet, akkor negyedszerre miért nem?
#Frissítés
A mai Hivatalos Értesítőben megjelent a Budapest Fővárosi Kormányhivatal SZMSZ-e, holnapi hatálybalépéssel. A mai napra tehát beismerten nem volt SZMSZ, további 19 kormányhivatal esetében még semmi biztosat nem tudhatunk.
#Frissítés 2011.03.02
Fokozódnak az izgalmak: Baranya és Bács-Kiskun megye SZMSZ-ei elkészültek. 17 megyében éjféltől harmadik napja csak a hivatalvezetők írhatnak alá.
#Frissítés 2011.03.03
Ma kijött Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatalok SZMSZ-e. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen jelentős közigazgatási jogi következménye van a megyék elnevezésének, de úgy tűnik, hogy az ábécé sorrendtől függ, hogy mikortól működik egy kormányhivatal törvényesen.
#Frissítés 2011.03.04
Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron. Felpörgött, már csak 12 hiányzik, az jövő péntekig pont befér.
#Frissítés 2011.03.07
Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok Ej, ráérünk még a többire.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
