1 %
EN

Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Viccnek kicsit durva lenne

3

Normal
0

21

false
false
false

HU
KO
X-NONE

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Malgun Gothic”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}

A Magyar Hírlap szerint az új Alkotmány tervezetének véglegezése során „felmerült, hogy az 1949 (vagy 1944) és 1990 között született jogszabályokra közjogi érvénytelenséget mondjanak ki”. Vettük a bátorságot, hogy elgondolkozzunk a sajtóban tesztelt javaslaton.

Nem akadunk fenn azon, hogy a jogszabályok érvényességéről amúgy kizárólag az Alkotmánybíróság dönt, hisz az alkotmányozó azt tesz, amit akar, normák érvényességéről is dönthet. Azon viszont annál inkább, hogy fontos lenne átlátni, hogy a közjogi érvénytelenség nem pusztán azt jelenti, hogy egy jogszabályt megbélyegzünk vele, hanem azt, hogy ahhoz semmilyen joghatás nem fűződhet.

Márpedig a rendszerváltás után húsz évvel is 23 törvény és 319 törvényerejű rendelet (utóbbiak főleg nemzetközi szerződések) van hatályban a kérdéses időszakból, amihez képest a 166 minisztertanácsi és kormányrendelet, valamint az 50 miniszteri rendelet nem is tétel. Ezeket a jogszabályokat természetesen ma is alkalmazzák, még az új Alkotmány hatályba lépésével egyidejű hatályon kívül helyezésük is bedöntené a jogrendszert. Az érvénytelenség alkotmányszintű kimondásából pedig nemcsak ez következne, hanem az is, hogy azok semmilyen folyamatban lévő eljárásban nem alkalmazhatóak.

Ez azért lenne különösen érdekes, mert a törvények közül például a legfontosabb érintett listája így néz ki:

1989. évi XXXVIII. törvény   az Állami Számvevőszékről
1989. évi XXXIII. törvény   a pártok működéséről és gazdálkodásáról
1989. évi XXXII. törvény   Alkotmánybíróságról
1989. évi VII. törvény   a sztrájkról
1989. évi III. törvény   a gyülekezési jogról
1989. évi II. törvény   az egyesülési jogról
1988. évi XXIV. törvény  a külföldiek magyarországi befektetéseiről
1988. évi I. törvény  a közúti közlekedésről
1978. évi IV. törvény  a Büntető Törvénykönyvről
1972. évi V. törvény   a Magyar Köztársaság ügyészségéről
1959. évi IV. törvény   a Polgári Törvénykönyvről
1956. évi I. törvény   az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról
1952. évi IV. törvény   a házasságról, a családról és a gyámságról
1952. évi III. törvény  a polgári perrendtartásról

 

Szóval az alkotmányozási folyamat egésze iránti tiszteletünk ellenére meg kell jegyeznünk, hogy a felvetés – bárkitől is származik – iszonyú nagy sületlenség. Nyilván lehet szép elvi cél, hogy szabaduljunk meg végre a pártállami időkben született normáktól, meg biztosan sokaknak a szemét bántják ezek a régi évszámok, de ezeknek a törvényeknek az újraalkotásához (bár a háromból két nagy kódex újraalkotása folyik), a nemzetközi szerződések törvényi kihirdetéséhez hosszú évek munkája szükséges, aminek erőltetése (ha amúgy vannak a jogalkotásnak a szimbolikus cselekvésnél fontosabb feladatai is) felelőtlenség. Azt már csak említeni merjük, hogy a közjogi érvénytelenség tipikus esetben a közjogilag érvénytelen jogszabály alapján kialakult jogviszonyokat is érinti, ad absurdum minden szerződés semmis, amit a Ptk. alapján kötöttek?!

 

 

 

Frissítés: Komolyan kell ezt a dolgot vennünk, legalábbis a közzétett alkotmánytervezetben ezek vannak:
 
Preambulum (úgyis mint "Nemzeti Hitvallás")
“Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.”
“Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.”

“Q. cikk (3) Az Alkotmány rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”
 
Bár lehet, hogy ez megmenti a helyzetet, márha a józan eszet az alkotmányra is érteni kell (inkább nem, hiszen ott nincs a felsorolásban a józan ész):
“28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alkotmánnyal összhangban értelmezik. A jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
 
Két kérdésünk lenne az alkotmányozó céljáról:
a) a jogfolytonosság megszakadása deklarálásának és a régi alkotmány érvénytelentésének célja-e a korábbi közhatalmi aktusok érvénytelenítése (ha nem, akkor viszont annak semmilyen joghatása nincs),
b) lesz-e az országnak alkotmánya az új alkotmány kihirdetése és 2011. január 1-jei hatálybalépése között? (Szerintünk ha így marad a szöveg, akkor nem.)

Megosztás

Ajánló