Többnyire nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani annak, hogy egy ellenzéki párt milyen tartalmú módosító indítványokat nyújt be egy törvényjavaslathoz, mert azokból úgysem lesz semmi. A Jobbik azonban egyedüli parlamenti pártként nyújtott be módosítókat az Alaptörvény javaslatához, és ezzel a politikai pártok oldaláról lényegében egyedül adja az Alaptörvény módosító javaslatokban is megjelenő tartalmi kritikáját.

 

A Jobbik módosítói közül az alábbi válogatás szubjektív szempontok szerint készült: azokat válogattuk ki, amelyek a benyújtott alkotmányjavaslatot érdemi kérdésekben közelebb viszik egy szerintünk ideális alkotmányszöveghez. Természetesen a 24 jobbikos módosító között nem csak ilyenek vannak (bent van például a kétkamarás országgyűlés, az önkormányzati képviselők visszahívhatósága, illetve az Attila országát részben visszafoglaló Árpád vezér előtt tisztelgő preambulumkiegészítés), és koránt sem biztos, hogy nem az utóbbiak lennének fontosabbak előterjesztőik számára. Ettől még a tény tény marad: az alábbi módosítók befogadása szerintünk jót tenne az alkotmánynak. 

 

Gyüre Csaba és Gaudi Nagy Tamás, a népi jogfelfogással összhangban javasolja, hogy az Alkotmánybírósághoz ne a képviselők egynegyede, hanem bárki fordulhasson. Nem mernénk politikai elemzést adni arról, hogy milyen hatalmat adott volna a Jobbik számára, ha frakciója tagjainak egyetértése kell alkotmánybírósági indítvány benyújtásához. A javaslatot ezért pusztán tartalma szerint értékelve helyesnek, a jogállam egyik fontos garanciája érdekében tett fontos jelzésnek értékeljük, még akkor is, ha –az Alkotmányügyi Bizottság javaslatára, szerintünk nagyon helyesen – úgy tűnik, hogy a kormánypártok is visszalépnek az abszurd javaslatból, és valamennyi országgyűlési képviselőnek megadják az önálló kezdeményezés jogát.

 

 

Az Alaptörvény javaslata szerint Magyarországon sikeres népszavazást csak politikai hisztéria esetén lehetne tartani. Gaudi Nagy Tamás a hatályos szabályozás fenntartására irányuló javaslatával biztosítaná, hogy legyen bár a népszavazás a képviseleti hatalomgyakorlás igen ritka felülírása, de hárommillió aktív választópolgár már önmagában is képes legyen befolyásolni a törvények tartalmát. A közvetlen demokratikus eszközök védelme a választópolgárt felelősen dönteni tudó személynek néző politikusi hozzáállás általunk nagyra értékelt példája.

 

 

Hiszünk a képviseleti demokrácia elsődlegességében; de hiszünk abban is, hogy a szuverén nép megfosztása attól a jogtól, hogy az államalkotás legfontosabb szabályairól maga döntsön, semmilyen Alaptörvénynek nem válhat a hasznára. Ezért a demokrácia legfontosabb értékeinek egyikét védő javaslatként dicsérjük Gaudi Nagy Tamás indítványát, ami ügydöntő népszavazásra bocsátaná az Alaptörvényt, annak hatályba lépése előtt. Ezzel összefüggésben részben támogatnánk a népszavazás alól kivett tárgyköröket szűkítő indítványt is (de például a Magyar Honvédség alkalmazásáról tartott népszavazástól óva intenénk).

 

 

Alkotmánykodifikációs szempontból nem szép megoldás, de sokkal jobb helyet nem lehet neki találni: az indítványozók javasolják, hogy az állambiztonsági iratok mérlegelés és korlátozás nélkül nyilvánosságra kerüljenek.