Támogatom
EN

Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Politikai menekültek-e a cigányok?

2

Évek után újra felmerült, hogy magyar állampolgárságú romák politikai menedékjogért folyamodnak külföldön. Ebben a posztban röviden megvizsgáljuk, hogy a nemzetközi jog alapján mennyiben lehet most alapja ezen igényüknek.

Magyarország, az Egyesült Államok és Kanada is részese a menekültek jogállásáról szóló 1951-es genfi egyezménynek, amely meghatározza, hogy ki a menekült. 
"Menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni (…)."
Ahhoz tehát, hogy egy magyarországi roma politikai menedékjogot kapjon, a következő feltételeknek kell megfelelnie:
 
1) Tartózkodjon Magyarországon kívül. Magyarországon nem lehet magyar állampolgár menekült, hiszen itt nem nyújthat számára védelmet más állam. Menekültstátuszért folyamodhatnak viszont például az USA-ban és Kanadában.
 
2) Tartozzon egy speciális csoporthoz. A roma közösség nyilvánvalóan olyan faji csoport, ami megfelel a menekült-definíciónak.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
3) Üldözzék, vagy legyen (megalapozott) félelme az üldöztetéstől. 
 
3a) Üldözésnek minősül az élettől, a szabadságtól való megfosztás, az ezzel való komoly fenyegetés, vagy más alapvető emberi jog súlyos megsértése (pl. kínzás, verés, az ezekkel való komoly fenyegetés).
 
3b) Üldözéstől való megalapozott félelem azt jelenti, ha a konkrét személyt nem üldözik, de az üldözés komoly veszélye (pl. rasszista indíttatású gyilkosságok, félkatonai csoportosulások megfélemlítő jelenléte) vagy más szubjektív tényező miatt az érintett fél az üldözéstől.
 
3c) A genfi egyezmény klasszikusan az állami üldözés esetére vonatkozott. A bíróságok azonban hamar kiterjesztően értelmezték a definíciót, és a nem-állami üldözők esetében is elismerik az üldözést, feltéve, hogy az állam nem kívánja, vagy képtelen megvédeni az érintetteket (hosszan itt). 
 
4) Legyen okozati összefüggés az üldözés (üldözéstől való félelem) és a faji csoporthoz tartozás között. Ez nyilvánvalóan fennáll.
 
5) Ne tudja, vagy ne kívánja Magyarország védelmét igénybe venni. Úgy tűnik, hogy vannak ma Magyarországon olyan települések, ahol a rendőrség nem tudja megakadályozni a félelemkeltést és fenyegetést. Komolyan számolni lehet azzal is, hogy a rendőrség nem tudna időben megakadályozni a félkatonai csoportosulások erőszakosabb fellépését.
 
Könnyen lehet, hogy ezen pontok alapján találunk ma olyan magyar romát, akit megalapozottan folyamodhatna menedékjogért.
 
És akkor minden magyarországi roma menekült? Egészen biztosan nem. Annak eldöntése, hogy valaki menekült-e, mindig a konkrét személy tekintetében vizsgálandó. Az üldöztetés és az üldöztetéstől való megalapozott félelem szubjektív kategóriák, és megállapítása során legalább annyira tekintettel kell lenni az érintettet személyében, mint az adott társadalmi csoportot egészében érintő eseményekre. 
 
Nyilvánvaló, hogy megalapozottabb annak a félelme, aki személyes fenyegetést kapott Gyöngyöspatán és ennek nyomatékosítására bedobták kővel az ablakát, mint annak, aki minderről a híradóból értesült. Összességében ezért azt gondoljuk, hogy a magyarországi romák általánosságban politikai menedékjogra nem jogosultak (nem lehet kijelenteni, hogy általában és mindegyiküket üldöznék vagy ilyen üldözéstől megalapozottan kellene félniük), de valószínűleg nem kevesen vannak köztük olyanok is, akik igen. 

Megosztás

Ajánló