Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Tömegtermelés

Idén eddig 88 kihirdetett törvénynél járunk, amihez jön még 10, pillanatnyilag Schmitt Pál aláírására váró, valamint 18 jövő hétfői zárószavazásra tervezett törvény. Így – már ha az államfő nem találja közben meg a vétóra vonatkozó részt az Alkotmányban, esetleg a kormánytöbbség nem bizonytalanodik el például abban, hogy jó ötlet-e az NMHH és a PSZÁF felsővezetését különadómentessé tenni – akkor 116 kihirdetett törvénynél mennek el nyaralni az országgyűlési képviselők.

Ez iszonyatosan magas szám, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy az Országgyűlés bő öt hétig csak alkotmányozott, illetve, hogy az uniós elnökségi félévre tekintettel összességében – politikai és szakmai szinten egyaránt – arányaiban kevesebb energia maradt a hazai döntés-előkészítésre. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy (ha csak az új alaptörvény miatt mindenképpen elfogadandó törvények nagy számát vesszük figyelembe) az idei évben minden eddiginél több törvény születik: a kétszázat a magyar parlamentarizmus – sőt, a rendi országgyűléseket is figyelembe véve a magyar parlament – történetében először (és mindjárt jelentősen) fogja egy évben a törvények száma átlépni. [Összehasonlításul: a rendszerváltás óta az eddigi csúcsév 2005 volt 189, valamint a tavalyi volt 191 törvénnyel (utóbbiból ugye 9 alkotmánymódosítás volt), míg az első Orbán-kormány első teljes éve (1999) 125 törvényt hozott.]
Ez a mennyiségi mutató természetesen a kormánypártok ’példátlan’ többségét és a Kormány ennek megfelelő közjogi támogatottságát, azaz a kormányzás erejét is mutathatja. Mi mégis óvatosabban minősítenénk a mennyiségi csúcsra járatást sikernek, és nem csak azért, mert a szakapparátus (a Kormányé és a kormánypárti frakcióké egyaránt) láthatóan nagyon nehezen birkózik azzal az ­­amúgy ilyen körülmények között megfelelően végre sem hajtható feladattal, hogy legalább a joghatás kiváltására alkalmatlan és az egymással ellentétes elemeket kiszűrje. A törvénydömping oka ugyanis messze nem csak a kormányzat önképében hangsúlyos, például a Fidesz-frakció által közvetlenül gondozott (jobbára Lázár- és Rogán-javaslatokban materializálódó) célokhoz kapcsolódik, mint ahogy nem is a strukturális reformokkal összefüggsében eddig megszületett törvényalkotás vagy az eddig elfogadott sarkalatos törvények jelentették a többletet. Több tucat olyan törvény is átszaladt – gyakran múló hasmenéshez hasonlíthatóan napok alatt és avatatlan szemlélő számára észrevétlenül – a törvényhozáson, amelyekről a hivatalos kommunikáció sem nagyon tudott mit mondani, minthogy csak annak voltak fontosak, aki előkészítette őket.
Távolról nézvést ugyanis erősen úgy tűnik, hogy a közigazgatási apparátus önmozgása a politikai kormányzás totális érvényesítését célzó keretek ellenére is meghatározóbb, mint valaha. Az egyes ágazatok szakpolitikai irányítását végző államtitkárok mindegyike érdekeltnek látszik ugyanis abban, hogy mindig legyenek komoly ügyei, fussanak törvényjavaslatai (ha másért nem, mert nem akarnak lemaradni presztízsben, megbecsülésben a többi államtitkártól). Ebben a sokközpontú rendszerben a kormányzati közpolitika egészébe szervesen nem illeszkedő – sokszor tisztán szervezeti érdekek által meghatározott, máskor jó szándékú ágazati szakmai lobbit támogató – törvények sokkal könnyebben utat találnak, mintha miniszteri szinten futnának össze, akár egymással is versengve.
A szűrés hiányát (de legalábbis annak nagyvonalúságát) egyértelműen jelzi a második féléves étlap, a Kormány őszi törvényalkotási programja is. A 63 tételes, elvileg csak a kormányzati előterjesztésben érkező javaslatokat (ám azokat sem feltétlenül teljes körben) tartalmazó indikatív lista ugyanis nagy számban tartalmaz külön törvényként aligha szükségszerűen megalkotandó, a mindenkori szaktárcák által már hosszabb ideje erőltetett, de eddig évek óta és kormányokon átnyúlóan a közigazgatásban keringő javaslatokat. Pedig ezek nyugodtabb időkre tolása amúgy biztosan már önmagában azzal is segítené a Széll-tervnek és „Magyarország közjogi újraszervezésének” a végrehajtását, hogy ezekre most nem menne el energia (egy új Munka Törvénykönyve, új közoktatási és szakképzési törvény vagy a választójogi reform mellett).
A hadisírok és hősi emlékművek védelmét például valószínűleg sokkal inkább meghatározza az erre fordított források összege, mint a HM azon szándéka (5. sorszámú törvényjavaslat), hogy a tárgyról külön törvényt alkosson az Országgyűlés, mert „a vonatkozó Genfi Egyezmények, kétoldalú megállapodások és a temetkezési törvény végrehajtásának tapasztalat alapján szükséges” a tárgykör koherens újraszabályozása.
Még szebb az információbiztonság szabályairól szóló sokatmondó című törvény (KIM, 28.) rövid indokolása, miszerint „az információ biztonsága kiemelt szintű prioritás, ezért egységes, törvényi szintű szabályozása szükséges” – ha ez a régóta fel-fel bukkanó informatikai biztonsági törvényt jelöli, akkor a sietség és a külön törvény egyaránt túlzásnak látszik.
Megtippelni sem tudnánk, hogy miért kell a közúti közlekedési törvényeket önálló törvényjavaslatban módosítani (NFM, 40.) csak azért, mert a (sztálini alkotmány alapján kiadott)  89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításához törvényi felhatalmazást kell teremteni, ami nem nagyon lehet több három mondatnyi szabályozásnál, ha amúgy a kormánytöbbség nem fél teljesen más tárgyú törvényekhez benyújtott zárószavazás előtti módosítóval komplett szabályozási reformokat végrehajtani.
2006 után (amikor jogállásához igazodva kormányrendeletbe került a szabályozása) ismét törvény, sőt önálló törvény szól majd a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról, amiből elsősorban nyilván maga a szervezet profitálhat (BM, 45.).
Végül hosszú előtörténet után (úgy tűnik) lesz külön turisztikai törvény (NGM, 53.), aminek esetében csak remélni tudjuk, hogy a kapcsolódó adókedvezményekre tett javaslatokon túl sikerül végre sok év után megtalálni azt, amiért érdemes külön törvényt alkotni. Mindenesetre az az indokolásban nem valami bíztató, hogy „[a] törvényi szabályozás hiányából fakadóan nincsenek a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító előírások”.

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Bankkártya
  • Átutalás
  • PayPal
  • 1%
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel! Köszönjük.

2 990 Ft 5 990 Ft 14 990 Ft Egyedi összeg

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás

Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

1% TÁMOGATÁS

  • ikon ikon

    Viselj Átlátszós pólót!

    Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.

  • ikon ikon

    Üvegvisszaváltással

    Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!

  • ikon ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

Megosztás