Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Öngól

Van-e szánalmasabb a teljes eltökéltséggel a saját kapuja felé törő és gólt lövő csatárnál? Van-e nevetségesebb annál a döntéshozónál, aki a kitűzött és hangoztatott célnak épp az ellenkezőjét éri el?
Félsiker, ha a döntéshozó politikus őszinte, és célja valóban az, amit hangoztat. Nem szóvirágokat beszél, hanem rámutat egy létező problémára, és megoldást kínál. A siker másik fele azonban az, ha a választott megoldás ténylegesen alkalmas a kívánt cél elérésére. Az alábbi posztban 3+1 rövid példán ismertetjük, milyen az, amikor a döntéshozó öngólt lő. Nem elég, hogy nem éri el a kívánt célt, de azzal ellentétes eredményre jut: súlyosabbá teszi a problémát.

1. A devizahitelesek megsegítése
A tegnap elfogadott, egyösszegű törlesztést lehetővé tévő törvény tényleges hatását előre sem mi, sem a Kormány nem mérte fel. A becslések szerint azonban legfeljebb a devizahitelesek negyedén segíthet. (Attól most tekintsünk el, hogy minél több devizahitelesen segít, annál nagyobb károkat okoz a többi devizahitelesnek és a bankrendszernek, és hogy a banki veszteségek miatt a kkv-szektor forráshiánya csak nőni fog az intézkedéstől, ami a foglalkoztatottságot és a gazdasági növekedést egyaránt hátrányosan érinti.) Így ugyan ők a javaslat bejelentésekori 230 forintos svájcifrank-árfolyam helyett 180 forinton törleszthetnek, a többieknek viselniük kell az azóta bekövetkezett jelentős forintleértékelődés miatti, 5-7 %-os árfolyamemelkedést. Hiába ‘menti’ meg a törvény a tőkeerős devizahiteleseket, ha a tőkehiányosok (akiket a probléma igazán érint) még nagyobb bajba kerülnek, és összességében többet kell fizetniük a törlesztési nehézségekkel szembenéző devizahiteleseknek, mint korábban.  Persze, ha elsődleges célnak az ország devizakitettségének csökkentését tekintjük, akkor a végtörleszteni nem képes devizahitelesek helyzetének elnehezítése ‘mindössze’ durva mellékhatás.

2. Az új médiatörvény
A törvény kiemelt célja volt, hogy a gyermekeket jobban védje a felnőtt tartalmaktól.
Bár külön ilyen rendelkezést nem tartalmazott, a törvényt kikényszerítő, elrettentő erejű mechanizmus alapján az index.hu internetes sajtótermék már a cikkek címében jelzi, ha felnőtt tartalomról van szó, mégpedig úgy, hogy a csábító tartalomra színes betűk hívják fel a figyelmet. A törvény eredménye így az, hogy a felnőtt tartalom sokkal inkább szem előtt van.

 
3. A szociális támogatásokra vonatkozó új szabályozás
A szabályozás célja az volt, hogy a gyermekek ne maradjanak ki az iskolából. Ezért elrendelték, hogy a kimaradó gyerekek után járó szociális támogatást nem készpénzben, hanem utalványban kapják meg. Csak hogy – mint ebből a videóból kitűnik – az utalványból az uzsorások nem tudnak levonni, ezért az eladósodott szülők egy részének érdeke lehet, hogy gyermekeik kimaradjanak, és így több maradjon a családi kasszában.
A szabályozás eredménye tehát az is, hogy egyes gyermekek még inkább kimaradnak az iskolából.

3+1 Harc a rabszolgakereskedők ellen
Ne higyjük azt, hogy ilyen szerencsétlen közpolitikai megoldás csak Magyarországon történhet! H. Spencer Social Statics című könyvében már 1851-ben megosztotta a rabszolga-kereskedők elleni politika egy szomorú epizódját. Mi lett a hatása annak, hogy Afrika partjait ellepte az őrség, és rendszeresen zaklatta a rabszolgakereskedő-hajókat? Egyrészt az, hogy a rabszolga-kereskedők kisebb és gyorsabb hajókat kezdtek el alkalmazni, amin a rabszolgákat még szorosabban helyezték el, így a betegségek és a fulladások miatt a halálozási ráta 35 %-ra emelkedett. Másrészt az, hogy az üldöző parti őrségtől való menekülés érdekében lelkiismeretfurdalás nélkül dobtak be akár 500 rabszolgát is a tengerbe.

Tud még hasonló példát? Ne habozzon kommentben megosztani!

Megosztás