Régi magyar szokás úgy hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez, hogy a kormányzati kommunikáció csak a lényeget sulykolja [pl. „a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők korhatár előtt nyugdíjba mehetnek” (2010), vagy „csak a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők mehetnek korhatár előtt nyugdíjba” (2011)]. Ez pánikba vagy reményekbe kergeti az érintetteket – köztük az ilyen alkalmakkor a nyugdíjtörvényt nyilván értő jogászokat felhívó távoli rokonokat –, hiszen a lényeg természetesen nem az elv, hanem hogy a törvénymódosítás hogyan érint majd egy-egy nyugdíjast vagy nyugdíjba készülőt. Ezt meg ugye a benyújtott törvényjavaslatból vagy az elfogadott törvényből lehetne kideríteni – már ha az olyan könnyen adná magát. Vagy a kormányzat részletes szakmai kommunikációjából – ha lenne ilyen. Kormányzati nyugdíjügyi eligazítás ugyanis rendszerint csak akkor szokott érkezni, amikor az ONYF ügyfélszolgálata a törvény elfogadása és a végrehajtási rendelet kiadása után valamikor megunja a nyomást, és kitesz valami összefoglalót a honlapra.

A szokottnál is súlyosabb a helyzetben a ’nyugdíjprivilégiumokat megszüntető’, az Országgyűlés által éppen tárgyalt törvényjavaslat esetében. Most ugyanis – szemben egy, az érintett által nem befolyásolható korhatáremeléssel vagy új kedvezménnyel – az érintettek jelentős része úgy érzi, hogy heteken belül döntéshelyzetbe kerül: kérje-e a még hatályos szabályok szerinti kedvezményes nyugdíjazását vagy húzza ki munkahelyén az öregségi nyugdíjig. A megoldandó egyenlet ráadásul többismeretlenes, hiszen a döntésnél az új törvény tartalma (erről a legfontosabb információk az alábbi táblázatban) mellett  elvileg figyelembe kellene venni a 2013-tól a nyugdíjasok kárára változó, most módosítással nem érintett nyugdíjmegállapítási szabályokat. Na és persze – a tavalyi szép emlékű magán-nyugdíjpénztári ’választásra’ emlékeztető módon – itt is számítanunk kell arra, hogy az állam menet közben változtat a szabályokon. Szűkös költségvetés ugyanis jövőre is lesz, a nyugdíj-megállapításnál maradva ráadásul a nyári szociális konzultáció kilencedik kérdése is megalapozhat bármilyen irányú felülvizsgálatot („Vannak, akik szerint az egyéni számla alapján kiszámolt nyugdíj megállapításánál elsősorban a munkával eltöltött éveket kell figyelembe venni. Mások inkább a jövedelem arányában állapítanák meg a nyugdíjat. Ön mit gondol?”), bár az igaz, hogy ennek eredményét a miniszterelnök valamiért nem ismertette a másik kilenccel együtt.

Ilyen körülmények között elvárható lenne, ha az érintett legalább a korhatár előtt folyósított ellátásokat szociális ellátássá alakító, azokat részlegesen megszüntető új törvényjavaslat tartalmáról közérthető, ám teljeskörű tájékoztatást kapnának. Azonban az kormányzati honlapba integrált NEFMI honlapon a törvényjavaslat benyújtása óta egy miniszteri konferenciaszereplés árválkodik nyugdíjügyben, a sajtóban megjelent összefoglalók pedig – kevés kivételtől eltekintve – megragadnak az általánosságok szintjén. Ennek oka a felületesség mellett elsősorban az lehetett, hogy a normaszöveg alapján – a terület kodifikációs hagyományait követve – lényegében csak a megszövegezők és a társadalombiztosítási ügyintézők igazodnak el: nagy valószínűséggel nem ez volt tehát az egyszerűbb jogalkotás mintaprojektje. A gyakran teljesen fölösleges előre- és hátrautalások rendszere megbízhatóan hozza a ‘Kaland, játék, kockázat’ sorozatban a kilencvenes években megjelent lapozgatós kalandjátékok szintjét, ami az összefoglalt, ám külön-külön külön is alkalmazott fogalmakkal összecsimpaszkodva lényegében a szöveg titkosítását eredményezi. Az indokolás pedig nem éri el az indokolások szokásos színvonalát, ami esetünkben azt jelenti, hogy az jóval tömörebb, de laikus számára részleteiben szinte semmivel sem érthetőbb, mint maga a törvényszöveg.

Márpedig ha nem kap mindenre kiterjedő tájékoztatást a korhatár előtt állók tömege, akkor bizony a kockázatok minimalizálása érdekében közülük sokan pánikszerűen még az idén el fognak menni nyugdíjba, holott valószínűleg sok mindent akar kiváltani a kormány az intézkedéssel, de egy rémhíreken és félinformációkon alapuló nyugdíjazási hullámot biztosan nem. Szóval most, hogy eldőlni látszik, hogy mit és hogyan korlátoznak (az eddig benyújtott kormánypárti módosítók legalábbis nem utalnak koncepcionális irányváltásra), ideje lenne ezt lehetőleg személyre szabott információkkal kiegészítve elmondani a korhatár előtti nyugdíjasoknak.