A gazdasági sajtónak egész héten témát adott a hétfőn – jobbára bármiféle előjel nélkül – az adócsomagba szavazott zárómódosítók sorozata (a feltárás sorrendjében: 37%-os eva, Erzsébet-utalvány, 7,5 millió forint kamatmentes munkáltatói kölcsön a végtörlesztéshez). Közjogilag is van kraft a csomagban, úgyhogy az alábbiakban az öt legérdekesebb húzást elemezzük és értékeljük.
Ezt megelőzően azért megjegyezzük, hogy ezekben a percekben kihirdetett törvény még nincsen: ezt némileg sérelmeznénk is, hiszen a 45 napról 30 napra csökkentett kötelező felkészülési időt elvileg a gazdasági válság és a gyorsnaszád-allegóriával tárgyiasított magyar gazdaságpolitika problémás kapcsolata miatt kell az adózónak eltűrnie. Ha pedig ez így van, akkor nem a kihirdetést kellene kényelmesebben intézni (ezt mi az eddigi elnöki aláírási gyakorlatra tekintettel technikai fázisnak tekintjük): a tavalyi adócsomag például hétfői elfogadás után csütörtökre közlönyben volt. Az ideit meg még csak a köztársasági elnök számára felterjesztett (természetesen formátumvesztés nélkül másolhatatlan) formában ismerjük, azt is csak szerda éjjel óta.
Öt kedvenc zárónkat három szubjektív szempont alapján, nullától tízes skálán értékeljük. Az alkotmányellenesség fokát megszokásból tesszük az elejére (0: alkotmányos, 10: a köztisztviselők indokolás nélküli kirúgása mint hazai rekord), ezt követi az ésszerűtlenség (0: valós szabályozási probléma hatékony megoldása, 10: ha nem tennénk helyette semmit, akkor is jobb lenne), végül az, hogy mennyiben képes rontani az intézkedés a gazdaság rövid távú túlélési esélyeit és hosszú távú versenyképességét (0: kifejezetten hasznos, 10: a végtörlesztés).
1. Helyi adótartozók proskribciója (esetleg kidoboltatása)– Koszorús László
Alkell:
7
Irracionalitás:
5
Bóvlifaktor:
2
„Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a tízezer – magánszemélyek esetében az ezer – forintot elérő adótartozással rendelkező adózó nevét, címét és az adótartozás összegét az esedékességet követő 10. nap 0 órától a helyben szokásos módon közzéteheti.”
Nyilván fontos szolgálatot tesz az adómorál javításában, hogy egy, az önkormányzati adóhatósággal fennálló párezer forintos vitát csak azt vállalva lehet elkezdeni, hogy az önkormányzat azonnal közzéteszi a tartozás tényét és összegét a lakcímünkkel együtt. Teszi ezt úgy, hogy akivel akar, azzal a szabály alapján kivételt tehet, ésszerű gyakorlatot megalapozó részletes szabályokra ugyanis nem adott az önkormányzat számára felhatalmazást a törvény. A szabály amúgy a rendszer egészébe is nehezen illeszthető, hiszen a központi adók esetében csak a legnagyobb tartozókat hozzák nyilvánosságra.
A zárókkal osont be a gyors cégeljárás korábbi posztunkban már elemzett kinyírásának legfontosabb eleme, a NAV általi, cégbejegyzést megelőző érdemi vizsgálat, amely az adószám eddigi automatikus kiadása helyébe lép. Itt a szabályozási filozófia változik: eddig jóhiszeműséget feltételezve azonnal megkezdhette a cég a tevékenységét (és persze közben a NAV vizsgálhatta érdemben az alapítók adójogi viszonyait), mostantól nincs a cég, amíg e vizsgálat be nem fejeződik. Nyilván nyugodtabban alszik az ember, ha tudja, hogy nem kap adószámot az, aki csődbe vitt egy céget, csak hát nem egyedül versenyez a magyar bürokrácia ezen a pályán. A legnagyobb visszalépést így az jelenti, hogy az eljárásra nem ad rövid határidőt a törvény, így aztán azt se fogjuk tudni pontosan megmondani, hogy nálunk mennyi idő bejegyeztetni egy céget. (Szlovákiában amúgy 10 nap.)
3. A mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek kimaradnak az új kamarai nyilvántartásból – Font Sándor
Alkell:
4
Irracionalitás:
2
Bóvlifaktor:
0
„A 2. d) pont szerinti gazdasági tevékenységet fő tevékenységként folytató gazdálkodó szervezet és mezőgazdasági termelő az ( 1) bekezdés szerinti bekezdés kérésére nem köteles, az egyéb gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet a kereskedelmi és iparkamaránál köteles kérni a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését.”
Ezzel a kevéssé magyaros mondattal a mezőgazdasági vállalkozások és az őstermelők egyelőre megússzák az 5000 forintot. Bármit talál is ki az agrárkamara a saját tagjainak kamarai nyilvántartására, az vélhetően ésszerűbb lesz, mint az MKIK rendszere, úgyhogy az elmozdulás pozitív irányúnak is mondható. Persze csak akkor, ha nem nézzük azt is, hogy e megkülönböztetésnek így semmi alapja nincs, illetve hogy érdekes megvilágításba helyezi a kereskedelmi nyilvántartási projekt egészét, hiszen annak hangoztatott teljessége így biztosan nem fog majd fennállni.
Kezdjük azzal, hogy a végül a szociális hozzájárulási adó (azaz a munkaadói járulékok helyébe lépő, jogosultságot semmire nem teremtő új közteher) kedvezményeként megvalósított adójóváírás-kompenzáció még istenes technikai megoldás ahhoz képest, ami az első bejelentésekből következett volna. Nem adja ugyanis végül vissza a másik kezével a NAV azt, amit leadózik neki a munkáltató, hanem szha-ban kell kevesebbet fizetni egyes munkavállalók után. Viszont a kedvezményezetti kör meghatározása messze nem támadhatatlan: egyik formája – mint a záróból kiderül – kizárólag a közszférából távozó foglalkoztatottak magánszférán belüli foglalkoztatását támogatja. A program elnevezése Karrier Híd Program, ami még az elmúlt hónapok erős mezőnyében is kiemelkedő névadás. Az állami szféra pozitív diszkriminációja aligha védhető. Elvileg pontosan ugyanazokkal az eszközökkel kellene segítenie az államnak minden munka nélkül maradt polgárának elhelyezkedését. Ez a híd (most) viszont csak az állam által útjára engedett vándorok számára áll nyitva.
5. Játékgépes vállalkozások szivatása II. – Rogán Antal és az Alkotmányügyi bizottság egymást ütő módosítója után végül a Költségvetési bizottság
Alkell:
7
Irracionalitás:
3
Bóvlifaktor:
7
Az Országgyűlés némi zárópárbaj után lényegében teljes egészében újraalkotta az előző adócsomaggal bezárózott játékgépes szabályokat. Az adókötelezettség mértéke érdemben nem változott, a szankciók ugyanakkor szigorodtak. A legfontosabb változás, hogy az előző körben a szórásból kimaradt szerver alapú automatákra is zár a tevékenység felszámolására ösztönző rendszer, egyebek mellett úgy, hogy a központi szerver működtetője részére a játékszervező szolgáltatási díjat fizet majd. Durva eljárási alkotmányellenesség, amit persze adótörvénynél továbbra sem vizsgálhat majd az Alkotmánybíróság.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Ezt megelőzően azért megjegyezzük, hogy ezekben a percekben kihirdetett törvény még nincsen: ezt némileg sérelmeznénk is, hiszen a 45 napról 30 napra csökkentett kötelező felkészülési időt elvileg a gazdasági válság és a gyorsnaszád-allegóriával tárgyiasított magyar gazdaságpolitika problémás kapcsolata miatt kell az adózónak eltűrnie. Ha pedig ez így van, akkor nem a kihirdetést kellene kényelmesebben intézni (ezt mi az eddigi elnöki aláírási gyakorlatra tekintettel technikai fázisnak tekintjük): a tavalyi adócsomag például hétfői elfogadás után csütörtökre közlönyben volt. Az ideit meg még csak a köztársasági elnök számára felterjesztett (természetesen formátumvesztés nélkül másolhatatlan) formában ismerjük, azt is csak szerda éjjel óta.
