1 %
EN

Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Családtervezés

4

Köztudomású tény, hogy a családok védelméről szóló kétharmados törvény meglehetősen konzervatív család-fogalommal operál, és így az élettársi kapcsolaton alapuló családok számára a támogatások nem járnak. De Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek a Kormány, az előterjesztők és a bizottságok által is támogatott módosító indítványa még ezen is jóval túllép. 

A módosító indítvány alapján a sarkalatos családtörvény nem csak saját szabályainak értelmezéséhez, hanem az egész jogrendszerre nézve kimondja majd, hogy mi a család. Elrettentésül összeszedtük ennek néhány jogi következményét.

1. Milyen lesz egy tipikus család és nemcsalád?
A családnak a törvényjavaslat alapján három feltétele van: érzelmi közösség, gazdasági közösség, és alapja leszármazási vagy házassági kapcsolat legyen. Az első feltétel a harmadik megléte esetén nyilván adott, a második pedig a családok elhatárolását szolgálja. Az izgalmakat a harmadik kritérium hozza, ez alapján legalább egy házasságnak, vagy szülő-gyermek viszonynak kell lennie a családban.
Így jogilag nyilvánvalóan nem minősül családnak
a) a közös gyermek nélküli élettársak
b) a testvérek
c) a házastárs és az elhunyt házastárs szülője
életközössége, akkor sem, ha az egyik személy rászorul a másik tartására.
Nem lesz tehát egy család az az élettársi közösség, ahol az egyik szülőnek külön gyermeke van; sőt, ha mindkét szülőnek külön gyermeke (hívjuk most így azokat a gyermekeket, akiknek a két szülője külön él, de a gondozó szülő új élettársi kapcsolatot létesített) van, akkor ők együtt élő két család lesznek. Élettársak és közös gyermekük reményeink szerint család lesz, már csak azért is, mert a közös gyermek mindkét szülővel külön is család. Félünk azonban, hogy a két szülő ilyen viszonyát külön kell majd igazolni a hatóságok előtt.
 
2. Mi a jogállása a nemcsaládnak?
A jogrendszerben több száz jogszabály rendelkezik a családról. A módosító indítvány elfogadása esetén a törvény hatálybalépésétől kezdődően beállnak a következő változások:
Egyedülállóként magasabb összegű családi pótlékra jogosultak az élettársi kapcsolatban élők külön gyermekük közös nevelése esetén is.
 
A fiatalkorú kitiltható lesz abból a helységből, ahol az őt tartó és gondozó idősebb testvére él.
 
A szabadságvesztés végrehajtása nem lesz elhalasztható arra tekintettel, hogy az elkövető élettársa súlyos beteg.
 
A gyülekezési törvény szerint kell majd bejelenteni az élettársi kapcsolat közterületen rendezett megünneplését.
 
A Külügyminisztériumnak értesítenie kell az osztrák külügyminisztériumot, hogy az élettársi kapcsolatban élő bécsi konzul élettársa már nem a konzul családtagja.
 
A büntetés-végrehajtás során nem kell elősegíteni, hogy az elítélt fenntartsa a kapcsolatát az élettársával, és annak korábban közösen nevelt gyermekével.
 
Nem jogosult kárenyhítésére a szándékos, erőszakos bűncselekmény olyan áldozata, aki élettársa olyan gyermekét gondozza, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
Számos jogszabály ma más család-definíciót tartalmaz, sarkalatos jellegére tekintettel, vagy a koherencia megteremtése esetén a következő változásokra is számíthatunk:
Az élettársak családi gazdaságot nem hozhatnak létre, közös őstermelői igazolványt nem állíthatnak ki.
 
Nem jogosult utazási kedvezményre a hadirokkant élettársa.
Segítő családtagként az élettárs nem működhet közre az egyéni vállalkozásban.
3. Szándékoltak-e ezek a joghatások?
Fogalmunk sincs, de egy másik értelmezési zavar is jelzi, hogy a családjogvédelmi törvény dogmatikai alapjai nem tükröznek mély átgondolást. Kőszegi Zoltán nagy sajtófigyelmet kapott pizsamafellövős módosítója ugyanis szövegszerűen azt mondja ki, hogy "[a] kiskorú gyermek szülője köteles […] gyermeke közterületen történő tartózkodása esetén felügyeletéről 20 óra után gondoskodni". Ezzel szemben viszont az előterjesztő azt gondolja, hogy ezzel csak a 14 év alatti gyermekek mellé rendelt felnőtt kísérőt.

Nem tudni, hogy ezért ellenezte-e a Kormány a módosítást eddig, azonban ebben képviselő úr téved. A kiskorú gyermek fogalmát maga a törvényjavaslat nem definiálja (mint ahogy a családon kívül semmi mást nem), azonban a jogrendszerben a kiskorú – a Polgári Törvénykönyv 12. §-ával összhangban – következetesen 18. életévét még be nem töltött személyt jelent (már ha e személy házasságkötés által ezt megelőzően nem vált nagykorúvá). A gyermek fogalmát pedig a családvédelmi törvény által érintett, de alapjaiban nem módosított gyermekvédelmi törvény adja meg, így:  "a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú". Így aztán a kiskorú gyermek (bár az egyik is elég lenne, de) kétszeresen is a még nem nős vagy férjezett 18. év alattiak összefoglaló megjelölése, amit amúgy a családvédelmi törvény 17 alkalommal használ.

Már megint… …itt lenne tehát a pont, amikor venni kellene egy mély levegőt, a meghatározó képviselőknek odaadni egy gyakornok által összeállított listát a jogrendszer jelenleg családi kapcsolatokhoz kötött jogosultságairól és kötelezettségeiről, egy másikat meg a törvény – ezek szerint – bizonytalan tartalmú kiskorú gyermekes szabályairól, a pipa, áthúzott karika, 14, 18; gyorsabban meglenne mint egy kombinatív totószelvény kitöltése. Így legalább a kormánypártok akaratával összhangban lesz a kialakított szabályozás, ha mással nem is mindig. A jelenlegi helyzetben, úgy 200 idén elfogadott törvénynél járva ez sem lenne lebecsülendő eredmény.

—–

Update: Kőszegi Zoltán és Szalay Ferenc kapcsolódó módosító indítványa részben szűkíti, részben tágítja a gyermekek esti/éjszakai felügyeletére vonatkozó követelményeket:
a) 14 éven aluli gyermek számára 22.00 és 6.00 között kell felügyeletet biztosítani, ha közterületen tartózkodik;
b) 16 éven aluli gyermek esetén 23.00 és 6.00 között, ha szórakozóhelyen tartózkodik.

Azt persze továbbra sem tudjuk, mi az, hogy felügyelet, illetve, hogy több-e ez a szabály az egyszerű kárveszély-áthárításnál.

Megosztás

Ajánló