Bezárás
alkotmányjog

Summa cum laude

Alkotmányjogi jogesetmegoldás nem csak jogászoknak.

Közjogi kreativitásunkat nagyban fejlesztette a közjogi jogesetek kitalálása. Ezt a példát azonban segítség nélkül nem találtuk volna ki.

A köztársasági elnökről egy online médiaszolgáltató olyan cikket tesz közzé, amely szerint ő – a hivatalba lépése előtt tizennyolc évvel – doktori disszertációként egy korábban megjelent idegen nyelvű cikk fordítását adta le. Ha az állítás igaznak bizonyul, akkor mi lehet annak közjogi következménye? Elmozdítható-e az államfő, s ha igen, milyen eljárásban? Érinti-e a törvények érvényességét az ügy? A választ indokolja! (8 pont)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megoldás:
A köztársasági elnök a plágiummal törvényt sértett (a mű szerzőjének szerzői jogi törvény szerinti jogai sérültek, mint ahogy azt a Szerzői jog a XXI. században blog gyorselemzése kifejti), illetve bűncselekményt is elkövethetett [a szerzőt ért kár esetén bitorlás, magánokirat hamisítás, intellektuális közokirat hamisítás (ezek nyilván már elévültek) – mindezekre összesen: 1 pont]. A hivatalban lévő köztársasági elnökkel szemben büntetőeljárás nem indítható [1 pont, az Alaptörvény 13. cikk (1) bekezdése], ám polgári jogi igényeket érvényesítő eljárások alól nem mentes, így a szerző vagy jogutódja őt elnöki terminusa alatt is perelheti a jogsértés miatt (pontot nem ér).
Az elnök közjogi felelősségének megállapítására vonatkozó – a tisztégtől való, az Alkotmánybíróság döntésével történő megfosztásra is alkalmas – eljárásnak ebben az esetben nincs helye (1 pont), mert az csak az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben törvényt sértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető államfővel szemben kezdeményezhető [2 pont, az Alaptörvény 13. cikk (2) bekezdése]. Az elnök tisztségétől más eljárásban nem fosztható meg, így az ügynek az elnök megbízatására nézve nincs közjogi következménye (2 pont).
A törvények érvényességét az ügy nem érinti, mert a köztársasági elnök kinevezésének feltételeit (amelyek között ugyan a doktori cím nem, de a büntetlen előélet szerepel) az Országgyűlés csak a megválasztáskor vizsgálja. Ha az aláíró az a személy, aki a köztársasági elnök posztot ténylegesen betöltötte, a törvények érvénytelensége megállapításának nincs helye (1 pont).

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom