Tegnapi írásunk folytatása. Az új Btk. különös részéből, azaz az egyes bűncselekmények tényállásai közül emeltük ki azokat a változásokat (jobbára szigorításokat), amelyek a büntetőjogászokon kívül mást is érdekelhetnek. Összességében ugyanis az ilyenekből van kevesebb, minthogy a tervezet (dicséretes módon) inkább csak újracsomagolja, egyszerűsíti a meglévő bűncselekményeket. Igaz, ez gyakran jut el a cselekmények átnevezéséig is, így a jogkövető polgárok többsége valószínűleg onnan fogja megsejteni, hogy új büntetőtörvény lehet, hogy olyan új műszavakat hall majd a tévéből, mint a szexuális erőszak, a hivatali vesztegetés elfogadása vagy a közfeladati helyzettel való visszaélés.

1. Hivatalos vagyok oda én is

A hivatalos személy elleni erőszak minden tényállási elemének büntetési tétele egy kategóriát szigorodik, ami bizony a törvény rendszerében már nehezen kezelhető szintű fenyegetést jelent. A csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszaknál a csoport tagja így 2-8 év, vezetője 5-10 év szabadságvesztéssel büntetendő. Ez utóbbi súlyosabb például, mint annak a rendőrparancsnoknak a büntetése, aki a fogvatartott rendőrök általi csoportos bántalmazására vagy akár kényszervallatásra ad utasítást. Márpedig a hivatalos személy által elkövetett erőszakos bűncselekmények legalább a sérelmére elkövetettel azonos szigorral történő büntetése még akkor is alapvető rendezőelv volna, ha a 2006 őszi tüntetésekkel összefüggő ügyek sorsa nem teremtett volna a tárgyban különös érzékenységet. Most ugyanis a Kormány épp azon tényállások büntetéseinek a legsúlyosabb bűncselekmények szintjére emelésére készül javaslatot tenni, amelyek tekintetében a 2006-os ügyekben jogerős ítéleteket felülírva döntött az Országgyűlés a semmisségről.

2.Kiskapuzás

 Figyelmet érdemel a korrupciós tényállások újraírása. (A hatályos törvényt a tárgyban legutóbb a tavalyi novella módosította: sajnos e tényállások többször változnak, mint ahány komoly közéleti jelentőséggel bíró ügyben alkalmazzák azokat.). Az előterjesztő szerint most majd „[ú]jabb kiskapuk záródnak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt”, pedig a permanens kiskapuzárogatás annyira biztató képnek nem látszik. A bűncselekmények nagy gyakorlati jelentőséggel nem rendelkező átnevezése mellett emelkednek (a vesztegetést elfogadó passzív vesztegetőkkel azonos szintre) az aktív (az előnyt adó) vesztegetőket fenyegető büntetések tételei, ami azzal is jár, hogy a magánszférán belüli üzletszerű vesztegetés 2-8 év szabadságvesztést érhet. Kontraproduktív is lehet ez a szigorítás, hiszen amúgy is alacsony a felderítési arány, pedig ezután a megvesztegető kétszer is meggondolja, hogy bejelenti-e utólag a tőle jogosulatlan előnyt kérő személyt, ha az ügyből ő maga is letöltendő börtönbüntetéssel keveredhet ki, ha számára rosszul alakultak a dolgok (mert például partnere meg őt jelentette fel).

3. Erőszakmentes szexuális erőszak

Jelentősen, a felderíthetőséget is veszélyeztetve szigorodik a szexuális bűncselekmények megítélése. A szexuális erőszak lép a korábbi erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak helyébe, ám a sima összevonáson túl komoly szigorítások történnének:

a) Eddig erőszakkal vagy az élet és testi épség elleni fenyegetéssel valósulhatott meg bűncselekmény, míg mostantól az áldozat szexre kényszerítése bármely más módon, azaz nem személyre irányuló fenyegetés útján is lehetséges, így a kényszer lehet például anyagi természetű (mondjuk a lakhatás megvonásával való fenyegetés), de akár tisztán érzelmi is.

b) Nem a 12, hanem a 18 év alatti sértett esetében lép be a minősített eset a 2-8 évig terjedő büntetéssel.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a megrontásnál nem kell majd magánindítvány, tehát a rendőrség a sértett (illetve törvényes képviselője) kezdeményezése nélkül, akár akarata ellenére is eljárhat, akkor az látszik, hogy jelentősen nő a fenyegetettség, de ezzel párhuzamosan nagyban nehezedik a büntetőügyekben eljáró hatóságok dolga. Persze a szigorítás elvileg találkozik a cselekmény veszélyességével és társadalmi megítélésével is, de ettől még tény, hogy ha pl. a „sima” fenyegetés nemi erőszakot alapoz meg, akkor bizonyosan még több párkapcsolati vitát kell kiszűrnie a rendőrségnek a tényleges bűncselekmények közül. Ha pedig jelentős számban lesznek alaptan feljelentések és magánindítványok, akkor az előterjesztői szándék is könnyen a visszájára fordulhat, hisz ez erodálhatja a rendőrségi fellépés erélyét a többi ügyben is.

4. Fogyasztói szemlélet

Nehéz bármit hozzáadni a tervezet drogszabályai kapcsán a TASZ-gyorselemzés konklúziójához: teljes büntetőpolitikai fordulattal a fogyasztó büntetése a kereskedőre vonatkozó szankciók szigorításával, a drogfüggőkre vonatkozó enyhébb szabályok kivezetése, a jelenlegi elterelési gyakorlat (büntetés helyett elvonó) ellehetetlenítése. Az indoklásból kiemelkedő gyöngyszem a függők alacsonyabb szankcióinak megszüntetését azzal alátámasztani, hogy az alkoholisták esetében sincs hasonló szabály (igaz, sem az alkoholfogyasztás, szem az alkohollal való kereskedelem nem bűncselekmény), és amúgy sincsenek egzakt ismérvei a függőségnek. A fogyasztás szankcionálását az előterjesztő egyébként technikai kérdésként kezeli, minthogy szerinte azt a büntetőjog eddig a tartáson és a megszerzésén keresztül büntette: ez persze annyiban igaz, hogy a drogtartás tilalma a fogyasztást akarta megelőzni, ám nagyon nem mindegy, hogy egy utólag bármely okból elkészített drogteszt bűncselekmény elkövetését bizonyítja-e. Különösen akkor, ha az így megtalált fogyasztó megúszhatja majd a büntetést, ha a drog eredetét feltárja.

Végül a kábítószerrel összefüggő cselekményekkel összefüggő szigorítás trendjébe illeszkedik egy lex Stohl is: önálló bűncselekmény lesz a bódult állapotban történő járművezetés, amely így halmazatban is elkövethetővé válik az ittas járművezetéssel.

5. A letöltés is lopás

 Az ismert szerzőijog-védő szlogen eddig legfőképpen azért volt félrevezető, mert a szerzői jog megsértését a lopásnál szélesebb körben büntette a büntetőjog. Így hát a tervezet a szerzői jogok megsértésén meglepő, de annál üdvözlendőbb módon enyhítene: csak a 100 000 forint feletti vagyoni hátrányt okozó, illetve az üzletszerű elkövetés lenne bűncselekmény, az ennél enyhébb esetek szabálysértésnek minősülnének. Ugyanúgy nem büntetőeljárás kezelné tehát a Metallica fekete albumát illegálisan letöltő felhasználó ügyét, mint ahogy a szabálysértési eljárás tárgya az is, ha ugyanezt a boltból lopja el valaki. Ez még akkor is örömteli fejlemény, ha annak alapján, ahogy a közös jogkezelő szervezetek számolni szoktak, meglepően egyszerűen összejöhet ez a magasnak tűnő limit is.