Bezárás
alkotmányjog

Nem fék, hanem gáz

Az elnök alkalmatlanságát nem 1992-es tevékenysége, hanem az elnökség 20 hónapjának mérlege bizonyítja.

Írtunk már Schmitt-ügyben arról, hogy a közjogi felelősségrevonást nem erre a helyzetre szabták. Írhatnánk arról is, hogy a lemondás után az elnöki törvény még 15 napig posztján tartja az államfőt, hacsak nem szavaz ezalatt az Országgyűlés megalázó módon a lemondás elfogadásáról. Meg persze megemlékezhetnénk így utólag arról, hogy milyen jó ütemben törölte tavaly nyáron, január 1-jei hatálybalépéssel az Országgyűlés a volt elnökök juttatásainak többségének eddigi előfeltételét, amely szerint azokat csak a ciklusokat kitöltött elnökök kapják. Mindezeket – és 200 oldal szakfordítást – mi szó nélkül tűrnénk, ha legalább eljátszotta volna valaki a Sándor-palotában az elmúlt hónapokban, hogy az elnök betölti az alkotmányos szerepét.

Először is azt szeretnénk tisztázni, hogy jelentős különbség van a Kormánnyal és a kormánytöbbséggel szimpatizáló köztársasági elnök és a közéletben önálló politikai akarat híján részt nem vevő köztársasági elnök között. Nem gondoljuk, hogy a Fidesztől ésszerű, így elvárható lenne saját kormányzását egy Sólyom-formátumú, és kétségtelenül komoly politikai kockázatot jelentő elnökkel nehezítenie. Még az is teljesen érthető, hogy a kétharmados kormánytöbbség még a Mádl Ferenccel folytatott 2000-2002 közötti (három komoly súlyú alkotmányossági vétót hozó) együttműködésnél is simábbat szeretett volna.

A „törvényalkotás motorja” szókapcsolattal jellemzett konstrukció azonban több, mint együttműködés: ez az elnök alkotmányos funkcióinak teljes kikapcsolása, ami nem csak abban nyilvánult meg, hogy még csak egy kamu politikai vétót sem kap az elnök a kormánytól (pl. a sok elrontott törvény valamelyikének kijavítása érdekében), és a honlapjáról el is tűnik a vonatkozó menüpont. Schmitt Pál ugyanis készségesen, azonnal és olvasás nélkül írt alá. Nemcsak az Alaptörvényben amúgy kibővített vétójogát hanyagolja, hanem minimális alkotmányos feladatát, az elfogadott törvények aláírás előtti elolvasását is mellőzi. Brutális a kontraszt a Sólyom-érával: amíg korábban az is vétóval fenyegethetett– teljesen jogosan –, ha a 15, sürgősség esetén 5 napja nincs meg az elnöknek egy törvényjavaslat aláírásánál, addig most gyakran gyorsabban születnek elnöki aláírások, mint amennyi idő alatt a futár kiér a pizzával. Bár nyilván annak is lehet haszna, ha az elnök nem is ismeri meg azt, amit meg úgysem változtathatna: legalább ő legyen nyugodt, ha már olyan sokan idegesek a törvények miatt.

Álljon itt a számunkra emlékezetes ’nemvétók’ top 10-es listája:

 

A törvény címe

Miért gáz? Elfogadva Aláírás 

1.

a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alkotmányellenes eljárásban elfogadott törvény alkotmányellenes újbóli elfogadása, hogy január 1-jén hatályba lépjen

2011.12.30., 16:34

még aznap

2.

a Magyar Nemzeti Bankról szóló CCVII. törvény elfogadása esetén kötelezettségszegési eljárással fenyeget a Bizottság, január 1-jei hatálybalépés

2011.12.30., 12:35

még aznap

3.

Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezése kommunista bűnök, az Alaptörvény felülírása több ponton

2011.12.30.,

12:04

még aznap

4.

„igazságügyi csomag” (4 nagy terjedelmű törvény) a bírósági igazgatás teljes átalakítása, az OBH elnökének túlhatalma

2011.11.28 késő este (házelnöki aláírások másnap)

2011.12.01.

5.

a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény a „szabad választás”

2010.12.13. késő este

(házelnöki aláírás csak 2010.12.16-án)

2010.12.17.

6.

az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény a második, később megsemmisített különadótörvény

2010.11.16. (házelnöki aláírás másnap)

2010.11.18.

7.

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló CXIX. törvény az alkotmányossági felülvizsgálat körének korlátozása

2010.11.16. (házelnöki aláírás másnap)

2010.11.18.

8.

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény teljes újraszabályozás a fennálló szerzőséi konstrukció felszámolásával

2011.12.30., 15:55

még aznap

9.

a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény egykulcsos adó bebetonozása, új manyup-szabályok

2011.12.23 (házelnöki aláírás 28-án)

2011.12.29.

10.

a nemzeti felsőoktatásról szóló2011. évi CCIV. törvény a felsőoktatási reform

2011.12.23 (házelnöki aláírás 28-án)

2011.12.29.

Ennél lejjebb ebben a műfajban aligha van. Így a törvényalkotásból Schmitt Pál csak akkor hiányozna, ha utódja fenntartja az eddigi gyakorlatot, így az ötévesnek indult motorozás nemhogy rövidülne, hanem újrakezdődik.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom