Itt az első módosítás az Alaptörvényhez. 

Alig telt el három hónap az Alaptörvény hatálybalépése óta, a Kormány máris az új alkotmány módosítását javasolja az Országgyűlésnek. Hiába az  ércnél maradandóbb  szöveg, máris két okból hozzá kell nyúlni a szöveghez: részint az EU politikai nyomása, részint a kormánytöbbség minden alkotmányjogi szempontot mellőző alkotmányozási kényszere miatt.

Ez a tervezet hivatott elhárítani az IMF-EU-tárgyalások egyik akadályát azzal, hogy hatályon kívül helyezi az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő, az Alaptörvény átmeneti rendelkezései között elhelyezett rendelkezést.

De nem ez az igazán érdekes rendelkezés a javaslatban.

Az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit telezsúfolta a kormánytöbbség alkotmányossági szempontból nagyon vitatható rendelkezésekkel: az állampárt regnálása idején elkövetett bűncselekmények elévülhetetlenségével, a kiemelt büntetőügyekben az eljáró bíróság kijelölését lehetővé tevő hatásköri szabállyal, vagy az egyház-alapítási jog erőteljes korlátozásával.

A közjogászok között az elmúlt hónapokban élénk vita bontakozott ki arról, hogy az átmeneti rendelkezések részei-e az Alaptörvénynek, vagyis az azokon alapuló jogszabályokat az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja-e. Az alapvető jogok biztosa az átmeneti rendelkezéseket éppen a bizonytalan jogforrási helyzetük miatt támadta meg az AB előtt.

Nos, egy egyszerű trükkel akarja most a kormányzat kivédeni a várható alkotmánybírósági elmarasztalásokat: az Alaptörvénybe magába írná bele, hogy az átmeneti rendelkezések bizony az Alaptörvény részét képezik. Mindezt pedig az MNB-PSZÁF összevonásából való visszatáncolás farvizén készül megtenni.

Rossz hírünk van a kormánypártok számára. Akárhogy is csűrik-csavarják a képviselők az Alaptörvény szövegét, attól még átmeneti rendelkezésnek csak azok a szabályok minősülnek majd, amelyek az Alaptörvény hatálybalépésekor függőben levő egyedi ügyeket varrták el (a hivatalban levő LB elnök megbízatásának megszüntetése stb.). Az előbb felsorolt, vitatott ügyek nem tartoznak ezek közé.

Ha az Alkotmánybíróság komolyan veszi saját magát, a benyújtott javaslat elfogadása esetén is rendelkezik majd hatáskörrel a vitatott ügyek eldöntésére, így a mostani javaslat egy kétes eredményű trükk maradhat csupán.

Mi a magunk részéről szurkolunk az alkotmánybíráknak, hogy elég bátrak legyenek ellentmondani a kormánytöbbségnek.