Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Megszüntethetőek-e a zebrángázolások?

Zebrán ütötték el a …

“A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet
csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel
szabad megközelítenie, hogy a járművel,amennyiben szükséges,
a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.”
a KRESZ 43. § (2) második mondata

A legmegdöbbentőbb hírek kezdődnek ezzel a felütéssel, és a legmegdöbbentőbb benne, hogy az első gondolatunk az: már megint? Autós, gyalogos egyaránt elképzelhetetlennek tartja az ilyen baleseteket: az elsőbbségadási kötelezettség egyértelmű, és a helyes sebesség megválasztása sem okozhat gondot.

 Valójában azonban közlekedési helyzetek közül a zebra egészen kivételes: a járművezetőnek nem elég az általános gondosságot tanúsítania (mint pl. a forgalomban haladva), de nincs is egyértelműen meghatározva a gondosság szintje (szemben pl. a piros lámpánál, ahol meg kell állni). Így a jármű vezetőjének, aki alapvetően igyekszik elérni a célját, mérlegelve kell a helyes sebességet megválasztania.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mérlegelés néha szükségszerűen hibás legyen, vagy hogy a zebrás balesetek hozzá tartoznának a közlekedéshez. Nyugati, északi országok közlekedési kultúráját ismerve nyilvánvaló, hogy lehet a zebra megközelítésekor lényegesen nagyobb gondosságot is tanúsítani. A beillesztett ábra (kattintásra nagyobb lesz) szerintünk jól mutatja a zebra iránti bizalmat más országokban.

Hol tehát a hiba? A járművezetőkben. Nyilvánvalóan nem akarnak senkit elütni a zebrán, azonban az elsőbbségadás elmulasztása számukra közvetlen veszéllyel nem jár, ezért hajlamosak a veszély elkerüléséhez szükséges gondosságot a gyalogostól várni. Éppen azért vannak azonban a közlekedésnek szabályai, hogy az ilyen helyzetekben megfelelő szankcióval arra késztesse az autóst, hogy a gyalogost fenyegető veszélyt is figyelembe vegye. Úgy tűnik tehát, hogy a szabállyal, vagy annak kikényszerítésével van a probléma: sem a közlekedés, sem a szabálysértési vagy büntetőjog szabályai nem kényszerít arra minden autóst, hogy mindig megadja az elsőbbséget, és ennek egyenes következménye, hogy olyan sebességgel közelítik meg a zebrát, hogy a baleset elkerülhetetlen.

II.

Az üzembentartói, objektív bírság 2008. január elsejei bevezetése (együttesen az automata sebességmérő-berendezések elterjedésével) jelentős balesetszám csökkenést eredményezett.

Az abszolút gyorshajtások visszaszorítására alkalmas volt, a relatív gyorshajtással azonban – így pl. a zebra nagy sebességgel való megközelítésével – nem tud mit kezdeni. A helyzet azonban hasonló, ezért mi itt is a szankció elkerülhetetlenségében látnánk a kiutat. És abban, hogy a zebra körültekintőbb megközelítése előbb-utóbb az elsőbbségadás automatizmusához is elvezet. Na de melyik szankciót kell a kívánt eredmény érdekében elkerülhetetlenné tenni?

1) Az objektív bírságot

Írjunk elő maximális sebességet, amivel a zebrákat meg lehet közelíteni (pl. 30 km/óra), sebességmérővel és objektív bírsággal biztosítsuk a sebességhatár betartását.

Előnyök: Létező, ismert és működő szankciórendszer kiterjesztése, ezért könnyen érthető az autósok számára.

Hátrányok: Az új kamerák felszerelése költséggel jár. A helyben lakók hamar kiismerik, melyik átkelőhelynél nincs kamera, és ott továbbra sem lesznek tekintettel az elsőbbségadásra. Ott is lassításra kényszeríti az autóst, ahol egyébként nem várható gyalogos.

2) A jogosítvány elvételét

Aki zebrán súlyos balesetet okoz, annak már a baleset okozásakor, és elkerülhetetlenül örökre vegyék el a jogosítványát. A jogosítvány nélküli vezetés már önmagában minősüljön bűncselekménynek.

Előnyök: A balesetet okozó autóst kiveszi a közlekedésből.

Hátrányok: Csak a baleset okozásához köthető szankció, így érvényesülése csak közvetett.

3) A szabadságvesztést

Aki zebrán maradandó testi fogyatékossággal, vagy halállal járó balesetet okoz, elkerülhetetlenül letöltendő szabadságvesztést kapjon.

Előnyök: Komolyan fenyegető szankció, szokatlanul erős üzenet a járművezetőknek. Társadalmi elégtétel jellege van.

Hátrányok: Lehetnek olyan esetek, amikor aránytalan büntetéshez vezet (bár a kegyelem lehetősége ezt némiképp mérsékli). A szabadságvesztés büntetését töltő személy nehezebben hozza helyre az általa okozott kárt.

Bár a megfelelően megválasztott szabály komoly eredményeket érhet el, sem magától értetődő, sem tökéletes megoldás nincsen. Éppen ezért óvatosak voltunk, alternatívákat fogalmaztunk meg, előnyöket és hátrányokat mérlegeltünk. Kérjük olvasóinkat, hogy hozzászólásaikban tegyenek új javaslatokat, vagy érveljenek valamelyik javaslat mellett vagy ellen!

Megosztás