Lázas izgalomban ég az ország pár hete: vasipari munkás, állatgondozó és tanárnő egyaránt találgatja, milyen döntést hoz a kormányzat az Információs Hivatal (IH) irányításáról. Hol Lázár János tűnt befutónak, hol Semjén Zsoltról suttogtak a zemberek, de olyan is volt, aki azt vélte tudni, hogy Szőcs Gézát szánja főhírszerzőnek a miniszterelnök. De ami végül történt, attól mindenkinek (na jó, csak a közigazgatás működését ismerőknek) leesett az álla. Merthogy végül a miniszterelnök maga lett a befutó, aki viszont azon nyomban át is ruházza ezt a hatáskörét a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra.
Ez a közjogi szörnymegoldás nem véletlenül lett ilyen. Magyarország parlamenti demokrácia, vagyis az IH tevékenységéért a Kormány valamely tagjának politikai felelősséget kell viselnie az Országgyűlés előtt: kérdésre, interpellációra válaszol, működéséről az Országgyűlés szakbizottsága előtt évente beszámol, ha jól teszi a dolgát megdicsérik, de komoly hiba esetén lemond. Lázár János csak államtitkár, nem tagja a Kormánynak, így nem is láthatja el közvetlenül az irányítást.
Két alkotmányos megoldás maradt, ha mindenáron rá akarta bízni ezt a feladatot a kormányfő: vagy Orbán Viktor maga irányít, vagy Semjén Zsoltot (aki tárca nélküli miniszterként a Miniszterelnökség szervezetébe tartozik) jelöli ki formálisan erre a szerepre, akit majd azután Lázár jól helyettesíthet. Átruházni azonban nem lehet minden feladatot, így például az IH vonatkozásában rendeletet Lázár átruházott jogkörben sem alkothat. Amint a frissen benyújtott törvényjavaslatból látható: a miniszterelnök sem akart bíbelődni ilyen részletekkel. Nosza, a kétharmad birtokában gyorsan végigmódosítja a kormánytöbbség a jogrendszert: ami minden más rendvédelmi szervnél miniszteri utasítás, az az IH-nál kormányhatározat lesz, ami pedig másol miniszteri rendelet, arról maga a Kormány mint testület alkot jogszabályt. Szórakoztató egy kormányhatározat lesz ez, amiben a kabinet az IH-sok szolgálati jellemzésének készítéséről szóló részletszabályokat alkot meg. A gyakorlati lefelé delegáláshoz tehát magasabb szintre tolják a hatásköröket.
Azt semmiképp nem értjük, hogy a kormányfő (aki napi szinten nyilván nem tudja irányítani az IH-t), miért kíván teljes politikai felelősséget vállalni a szerv minden lépéséért. Vagy valami furcsa mazochizmus állhat a háttérben, vagy egyszerűen magasról tesz a miniszterelnök a politikai felelősségre.
Közigazgatási szempontból viszont éppen a rendvédelmi szervek azok, ahol leginkább érvényesül az az elv, hogy a kusza irányítási viszonyok csak bajt tudnak szülni. A nemzetbiztonsági szolgálatok a világos, katonás alá- és fölérendeltség keretei között érzik jól magukat, akkor tudják jól ellátni a feladataikat. Ha az IH számára nem lesz világos, hogy ki a főnökük, az lelassítja az információáramlást, gyengíti a döntéshozatal hatékonyságát, egyszerűen rontja a hírszerzés minőségét.
A kormányzat a maga kis bizantikus játékaival kőkeményen sérti a nemzeti érdekeket.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
