Bezárás
alkotmányjog

A problémák megoldása

Az alkotmánybírósági döntések következményeinek gyors felszámolása a kormányzás egyik sikerágazata. Kár, hogy az itt megcsillantott erényeket más területen ritkábban láthatjuk.

A jogalkotást megakasztó fontosabb alkotmánybírósági döntések jelentős részét úgy tudja kezelni a második Orbán-kormány, hogy nemhogy céljai tartalmából nem enged, hanem még a támadott intézkedés bevezetése sem késik egy napot sem. Ez nagyjából azt jelenti, hogy az elvi AB-döntések jelentős része semmilyen kedvező hatást nem gyakorol a címzettekre. Ezért ugyan a testület nehezen hibáztatható, de ez az alkotmányosság eszméjének nem tesz jót. Ráadásul ez a folyamat – minthogy hosszabb úton ugyanoda jutunk – felesleges költségeket is generál.

Azonnali megoldások

AB határozat a határozat tárgya a probléma megoldása a bejelentés időpontja
184/2010. (X. 28.) AB határozat a 98 %-os különadó első változatának megsemmisítése az alkotmánybírósági hatáskör korlátozása, a szabályozást megalapozni szándékozó alkotmányos szabály kerül az Alkotmányba, a törvényt ismét benyújtják a döntés napján
37/2011. (V. 10.) AB határozat a 98 %-os különadó második változatának részleges megsemmisítése a törvényt ismét benyújtják a döntés után három nappal (de még annak közzététele előtt), így a 2010-es adóév még adóztatható maradt
164/2011. (XII. 20.) AB határozat az egyháztörvény megsemmisítéséről az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe bekerül a szabályozást megalapozni szándékozó alkotmányos szabály, a törvényjavaslatot azonos tartalommal ismét benyújtják a döntés napján (a döntés közzétételét egy nappal megelőzve); az új törvény így január 1-jén hatályba tud lépni
166/2011. (XII. 20.) AB határozat a büntetőeljárási ’gyorsító csomag’ egyes rendelkezéseinek megsemmisítéséről – a másik bíróság kijelölésére vonatkozó rendelkezések az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe bekerül a szabályozást megalapozni szándékozó alkotmányos szabály, a törvényjavaslatot azonos tartalommal ismét benyújtják a döntés napján (a döntés közzétételét egy nappal megelőzve); a törvényi szabályok így január 1-jén hatályba tudnak lépni
32/2012. (VII. 4.) AB határozat a felsőoktatási hallgatói szerződéseket szabályozó egyes jogszabályi rendelkezések megsemmisítéséről a kormányrendeleti szabályt törvénybe emelő módosító indítványt nyújt be az országgyűlési szakbizottság a döntés másnapján, így a szabályok a 2012/13-as tanév gólyáira már alkalmazhatóak

Ahelyett azonban, hogy a következményeken szörnyülködnénk, nézzük inkább meg az alkotmányos problémamegoldás kormányzati  módszereit. Ehhez a hatékonysághoz ugyanis önmagában még a kétharmad és a törvényalkotási eljárási garanciák kiiktatása se lenne elég. Mi kell még hozzá?

1. Tudj meg mindent előre! Pár óra alatt megírni ugyan még meg lehetne a törvényjavaslatokat, szervezeten belül véleményeztetni, politikailag jóváhagyatni és a minimális szinten egyeztetni azonban biztosan nem. Az egyetlen ésszerű magyarázat (kormányzati jósda hiányában) ezekben az ügyekben – az amúgy persze nem nyilvános – AB-döntés tervezetek előzetes ismerete. Itt a Kormány annyiban hozott újat, hogy nem érdekli különösebben annak a látszatnak a fenntartása, hogy nem ismerte előzetesen a döntés tartalmát.

2. Készítsd elő a terepet! Rég túl vagyunk már az első különadós döntést követő Lázár-sajtótájékoztató teatralitásán, fontosabb a praktikum. Ennek megfelelően az alkotmányossági kockázatot hordozó ügyek védelmében a Kormány járó motorú limuzinokat helyez el a megfelelő helyre: a decemberi megsemmisítések idején az Alaptörvény átmeneti rendelkezései, a ’röghözkötéses’ határozat előtt pedig a felsőoktatási törvény egy módosítása várta elfogadás előtt, hogy ha kell, akkor befogadja az alkotmánybírósági döntésből fakadó módosítókat.

3. Legyél határozott! A gyors megoldás legfontosabb faktora azonban valószínűleg az, hogy az nem igényel újabb, az AB-döntés pontos tartalma, esetleg az arra adott reakciók ismeretében született politikai felhatalmazást. Ha technikailag lehetséges (és a jelenlegi erőviszonyok mentén szinte mindig az) az eredeti joghatás fenntartása, akkor azt a Kormány következetesen és a probléma újragondolása nélkül el is végzi – függetlenül attól, hogy a törvényalkotási eljárás alkotmányosságára ez milyen következményekkel jár.

Pokol Béla e legutóbbi határozatot ellenző különvéleményében azt írja, hogy „[a] többségi határozat formalista értelmezése miatt […] az Alaptörvény közösséget védő elveinek és szabályainak megfelelő normaanyag hatásában feltehetőleg legalább egy évet fog késni, amíg ezt törvényi formában ismét hatályba lehet léptetni, és ezzel a mostani első évfolyamok hallgatóinak tízezrei ismét elveszhetnek a magyar társadalom fenntartásából”. Kár volt ezért izgulni, amíg ülésezik a parlament: az azonnali reakciónak csak a lekötött nyaralási időpontok szabhatnának határt.

Abban a hitben viszont éppen ezért a megsemmisítő döntéseket támogató alkotmánybírák se áltathatják magukat, hogy nem az azonnali felülírás a dolgok rendes menete. Márpedig amíg ez a stratégia működik, addig a kormány aligha változtat rajta, így az a kérdés, hogy az AB-t mennyire fogja zavarni, hogy megsemmisítéseit rendre megsemmisítik. Pedig ha zavarná, akkor magas labdákat csaphatna le: a megalkotott problémamegoldó törvények esetében nem nehéz olyan okokat feltárni, amelyek megalapozhatják a formai szempontú megsemmisítést.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom