Könnyű nyári téma: jogi ismeretterjesztés. 

Újságírókkal, sajtósokkal folytatott évtizedes, szórakoztató, bár sokszor fájdalmas együttműködésünk megtanított minket arra, hogy ne kérjük számon a “jogászul” (pej., inf.), illettve “jogi bikkfanyelven” (rég., pej.) megfogalmazott saját szövegeink fordulatait, mivel hiába kimérten pontos egy megfogalmazás, ha azt az olvasó nem érti, és nem is szeretné megérteni. Van azonban a jogi szöveg érthetővé tételének egy olyan szintje, amit nem érdemes túllépni, az eredmény ugyanis ekkor meg az lesz, hogy az olvasó érti ugyan a cikket, csak annak tartalma nem fedi a valóságot. Ezen a határon viszont nem is olyan nehéz belül maradni akkor, ha elkerülünk néhány rendszeresen előforduló pontatlanságot.

Ezt a szótárt újságíróknak és a nem jogász újságolvasóknak készítettük. Sokszor a megértés kedvéért a jogászok számára hátborzongató leegyszerűsítésekkel, néhol kifejezetten ferdítéssel éltünk. Ezt azért tettük, mert nem akarunk nagyobb fontosságot tulajdonítani a fogalmaknak, mint amit újságírók és újságolvasók tulajdonítanak neki. Ha minden, a jogi szakmában jelentőségteljes jelentésárnyalatot megtartottunk volna, akkor épp arra nem lenne alkalmas, amire készítettük: hogy segítsen a közérthető, mégsem téves, ahol lehet, ott pontos megfogalmazásban. Ha minden kivételt felsorolnánk, nem maradna idő a szabályokra. Azt azonban bízvást állíthatjuk, hogy az esetek túlnyomó részében az alábbi fogalmak alábbi értelemben történő használata jogilag helyes, de legalábbis nem kínos.

Ha bárki bizonytalan abban, hogy az alábbi kis szótárban nem található kifejezés mit jelent és mikor lehet használni, nyugodtan írjon nekünk!

Az állam
A Kormány tagjai: a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettesek és a miniszterek.
Az állami vezetők: a kormány tagjai, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok, a kormánybiztosok és a miniszteri biztosok
Törvényhozás: törvényalkotás, az Országgyűlés tevékenysége
Törvénykezés: ítélkezés, a bíróságok tevékenysége,egyedi jogvitákat perben vagy peren kívüli eldöntése
Jogerős: olyan hatósági vagy bírósági döntés, amely ellen rendes jogorvoslattal nem lehet élni, és amelyet végre kell hajtani
Feloszlat: egy testületi szerv megbízatását megszünteti (pl. a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést)
Feloszlik: a testületi szerv a saját megbízatását megszünteti (pl. Tiszavasvári képviselő-testülete kimondta a feloszlását)
Megválaszt: a testületi szerv valakit egy adott tisztségbe helyez (pl. az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt)
Kinevez: az egyszemélyi szerv valakit egy adott tisztségbe helyez (pl. a köztársasági elnök kinevezi a minisztereket)

Jogszabályok
Jogszabály: az Alaptörvény, valamennyi törvény és rendelet. Nem jogszabály a határozat. Csak jogszabályban szerepelhetnek az államon kívüli személyekre kötelező szabályok.
Alaptörvény: A jogrendszer alapja, sem más jogszabály, sem határozat nem lehet ezzel ellentétes. Az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával fogadják el.
Törvény: ha nincs jelzője, akkor olyan jogszabály, amit a jelenlévő országgyűlési képviselők többsége fogad el.
Sarkalatos törvény: Az Alaptörvényben konkrétan megjelölt néhány törvény, amit csak a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadával lehet elfogadni.
Rendelet: A leggyakoribb jogszabály. Rendeletet alkothatnak: a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Kormány, a Kormány tagjai, a helyi önkormányzatok képviselőtestülete vagy közgyűlése, a PSZÁF elnöke és az NMHH elnöke.
Kormányhatározat: A Kormány nem jogszabályként kiadott döntése, amely vagy egyedi (konkrét ügyet dönt el, mint egy uniós projekt kijelölése) vagy csak a Kormány alá rendelt szerveket kötelezheti (mint a Kormány működését szabályozó ügyrend).
Országgyűlési határozat: Az Országgyűlés nem jogszabályként kiadott döntése, amely vagy egyedi (konkrét ügyet dönt el, mint a miniszterelnök megválasztása) vagy csak az országgyűlési képviselőket kötelezheti (mint a Házszabály).
Végrehajtási utasítás: nincs már ilyen, a szocialista államjogban adták ki a rendeletek helyett/mellett, ezért aztán kifejezetten kínos megemlíteni
Érvényes jogszabály: amelyet a megalkotására előírt szabályok betartásával elfogadtak, és a Magyar Közlönyben kihirdettek.
Érvénytelen jogszabály: amelynek a megalkotása során valami súlyos hibát követtek el, ennek megállapítására csak az Alkotmánybíróság jogosult.
Kihirdetés: A jogszabály megjelentetése a Magyar Közlönyben, ez a magyarkozlony.hu oldalon történik.
Hatályos jogszabály: amelyet az adott időpontban alkalmazni kell.
Hatályba lépés: a hatályosság kezdete, mindig a kihirdetést követő időpont.

Uniós jog
Európa Tanács: nem az EU szerve, hanem egy szinte az összes európai államot tömörítő önálló politikai intézményrendszer
Strasbourgi Bíróság: hivatalos nevén az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európa Tanács bírósága, amely az Európai Emberi Jogi Egyezmény tagállamok általi megsértését vizsgálja
Luxembourgi Bíróság: hivatalos nevén az Európai Unió Bírósága, amely mindenek előtt az EU jogának megsértését vizsgálja
Európai Tanács: az EU legfőbb politikai szerve, amelyben a tagállami állam vagy kormányfők hoznak döntést
Tanács: az EU elsődleges jogalkotó szerve, amelyben a tagállami miniszterek hoznak döntést
Az Európai Unió jogszabályai: irányelv, rendelet, (keret)határozat
Irányelv: az európai unió jogszabályainak egyik fajtája, amelynek magyar alkalmazhatóságához az szükséges, hogy magyar jogszabály átültesse
Rendelet: az európai unió jogszabályainak egyik fajtája, amely közvetlenül alkalmazható bármely tagállamban

Büntetőjog
Gyanúsított: olyan személy, aki ellen a vádemelést megelőzően büntetőeljárás folyik
Vádlott: olyan személy, aki ellen az ügyészség vádat emelt
Terhelt: a gyanúsított és a vádlott együtt
Ártatlanság vélelme (nem ártatlanság védelme): alapelv, amely szerint a terheltet nem lehet bűnösként kezelni, így vele szemben büntetést és büntetőjogi intézkedést alkalmazni mindaddig, amíg jogerősen el nem ítélik (ez persze a büntetőeljárás sikeréhez szükséges kényszerintézkedéseket nem érinti)