Bezárás
alkotmányjog

Az elveszett jegyző

A rendőrség napokig kereste Igar jegyzőjét az Ozora miatt.

Gerzsei Jánosnét, Igar község jegyzőjét napok óta próbálja elérni a rendőrség, egyelőre eredménytelenül – nyilatkozta Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő. Nem gyanúsítottként, nem is tanúként, hanem a hatósági jogkör gyakorlójaként: a rendőrség szerint ugyanis helye volt (lett volna) az O. Z. O. R. A. fesztivál bezáratásának, amire Gerzseinének (és csak neki) volt (lett volna) hatásköre.

A jó viccet felesleges túlmagyarázni, ráadásul a probléma több okból is megoldódott (tegnap véget ért a fesztivál, mára pedig, legkésőbb a település honlapja szerint reggel 9-től kezdődő fogadóórán, biztosan sikerült már elérni a jegyzőt). Meglehetősen aggasztó azonban, hogy a rendőrség azért nem intézkedhet, mert  hasonló súlyú ügyben nem tudja elérni a döntésre jogosult személyt.

Függetlenül attól, hogy a „napok óta próbálja elérni” azt jelenti-e, hogy kétszer odatelefonáltak, kiküldtek egy járőrt is, felhívták a polgármestert vagy a hivatali ügyintézőket is, esetleg fényképpel kerestették őt az egész megyében, körözést adtak-e ki ellene, stb.,  illetve, hogy a jegyző a községházán irattározott, külföldön nyaralt vagy a törvényesen szórakozott a fesztiválon: egy ilyen bejelentés a rendőri tevékenységnek is komoly önkritikája.

Egyben persze a nyilatkozat a magyar államszervezetben oly mélyen gyökerező felelősséghárítási kultúrára is szép példa: valamiért azt gondolja a nyilatkozó, hogy az adófizetőket különösebben érdekli, hogy (ha, mint azt a bejelentés sugallja, a jogszabályok alapján intézkedni kellett volna) kinek a hibájából nem történt semmi. Az állami szervek a legritkább esetben érzik egy csapatban magukat a többi állami szervvel, pedig a profizmus látszatához nagyban hozzájárulna, ha nem az országos médiából tudnánk meg, hogy a helyi közigazgatás (és a rendőrség) éppen bohózatba illően bénázik.

Az 1600 lakosú Igar – ekkora feladatra alkalmas igazgatási apparátussal nyilván nem rendelkező – jegyzőjét ráadásul nem is valami elfelejtett jogszabály, hanem a West Balkán-tragédia után megalkotott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet bízta meg egy többezres zenei fesztivál engedélyezésével és hatósági ellenőrzésével. Az engedélyezésben ugyan szakhatóságként (lényegében vétójogot gyakorolva) az ÁNTSZ, az építésügyi hatóság, a tűzoltóság és – a közbiztonságra, a személy- és vagyonbiztonságra gyakorolt hatások tekintetében – bizony a rendőrség is részt vesz, s ugyanezek a szervek persze a jegyző mellett ellenőrzik is a rendezvény megtartását. A rendezvényt bezáratni viszont – ideiglenes intézkedéssel – tényleg csak a jegyző tudja, aki ezek szerint a rendőrség számára nem volt elérhető, és nyilván akkor sem lett volna elérhető, ha tömeges, közvetlen életveszély állt volna fenn.

Az West Balkán-tragédia után az engedélyeztetés visszaállítása tehát – nem meglepő módon – ebben az esetben sem oldotta meg a problémát, a jogszabályok és a hatósági engedélyek ugyanis önmagukban képtelenek rendet tartani, kellenek hozzá emberek is, akik kimennek ellenőrizni az azokban foglaltakat. Önmagában nincs baj azzal, ha a települési jegyzőnél van a hatáskör (ő ismeri a terepet), de azt akkor is el kell látni, ha az ötfős hivatalban a gyámügyi ügyintéző foglalkozik a kereskedelmi engedélyezési ügyekkel is. Más kérdés, hogy ha már megnyer egy ekkora feladatot egy község, akkor joggal számíthatna arra, hogy a többi állami szerv, például a rendezvényt kiemelt figyelemmel követő rendőrség segíti a feladat megoldásában.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom