Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Az vagy, amit SZL

Hogy találjuk majd meg a fizetés nélkül lelépett albérlőnket?

A tegnapi posztra több olyan visszajelzést is kaptunk, hogy érdemes lenne több tartalmi érvet áttekinteni a Rogán-féle, Lázár János által is támogatott lakcímnyilvántartás-átalakítási javaslattal összefüggésben, és ez (bár három perc hírnév erejéig benne voltunk a tévében is) eddig nem sikerült. Lássuk tehát őket most.

1. Sokféleképpen meg lehet teremteni a hatékony állami működéshez szükséges személyesadat-hozzáférést, ami lehet alacsonyabb szintű is, mint a magyar. Viszont akár kötelező lakcím-nyilvántartás nélkül működik egy rendszer (mint a fakultatív személyivel működő francia vagy a személyit nem is ismerő brit vagy amerikai), akár kötelező dekoncentrált, helyi nyilvántartások vannak (mint a németeknél vagy a svájciaknál), akár van központi nyilvántartás (Ausztria, Hollandia, a skandináv országok és – valóban, ennyiben tényleg szocialista a „csökevény” – a teljes volt kommunista blokk), egy dolog biztos: legalább az adóigazgatás, a nyomozó hatóságok és az igazságszolgáltatás hozzáférnek a lakcímadatokhoz valamilyen forrásból. Hogy ez egy minden más célra is alkalmazható szupernyilvántartás-e (mint a svéd adóregiszter), informatikai hozzáférés a helyi nyilvántartásokhoz vagy egy-egy saját nyilvántartás, az már mindegy is. Az biztos, hogy ha szó szerint vesszük azt, hogy “az állam nem fogja nyilvántartani a lakcímünket”, akkor abból működő adó- és rendészeti igazgatás nem lehet.

2. A jelenlegi személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak (SZL) jelenleg bő három tucat felhasználási módja van, a legtöbb adatkérő a lakcímadatot egyezteti/kéri le egyablakos rendszerben az SZL-ből, de ma ezen alapul a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az útlevél és a jogosítvány kiadása, innen szerzi a név- és lakcímadatokat a sorkötelesek nyilvántartása, a tankötelezettség teljesítését vizsgáló oktatási igazgatás vagy a gépjármű-nyilvántartás is. A leginkább azonban (szeretjük-e ezt vagy sem, ez a tényleges helyzet) a rendőrség, a közigazgatási hatóságok és a bírósági rendszer alapoz rá, akik innen (és nem saját nyilvántartásokból) szerzik a tanúk, gyanúsítottak, eljárás alá volt ügyfelek címét. Mindezek alapján egyrészt a választási igazgatás oldaláról döntést hozni az SZL sorsa felől nyilván lehetetlen megalapozottan, másrészt ha hozzányúlsz a rendszerhez, akkor ezeket a folyamatokat egyesével végig kell szálazni-modellezni, olyan kérdésekre válaszolva, mint hogy ezentúl ki és mi alapján mondja meg nekem, hogy a százezres tartozást hátrahagyó, angolosan távozó albérlő hová költözött el. (Ma: rendőrség, SZL.)

3. Ha “nem esszük olyan forrón a kását”, és a megszüntetést úgy értjük, hogy az adatbázis csak jogilag dekoncentrálódik és szabdalódik szét, de minden mai funkciója megmarad (pl. a rendőrök vagy a NAV továbbra is kereshet benne), akkor valójában nem szüntetjük meg a jelenlegi nyilvántartást, csak duplikáltuk vagy megsokszoroztuk azt (jó eséllyel alkotmányellenesen), illetve az állam azonos szintű adatkezelése mellett a polgár dolgát tettük nehezebbé (mert ő viszont csak a saját helyi nyilvántartásával marad kapcsolatban).

4. Az intézkedés tökéletesen ellentétes az eddigi kormányzati folyamatokkal a területen. Egyrészt ugye minden komplexebb feladatott elvettünk az önkormányzatoktól, 2013 januárjától mennének át a járásokhoz az okmányirodák. Ennek a közepében eldönteni, hogy az okmányirodai funkciók jelentős része legyen mégis inkább önkormányzati feladat, nyilvánvalóan iszonyú többletköltség a járási reform költségein belül is. Másrészt a kormány (mint elődei) folyamatosan tolta bele a fejlesztési forrásokat a jelenlegi rendszerbe, aminek nyilván egy jó része most így pénz az ablakban (például konkrétan a Kormányablakban). Emelett az egyetlen kiemelt politikai projekt a területen az egységes állampolgári azonosító (‘Nemzeti Kártya’), ami elvileg előrehaladott előkészítés alatt áll, nyilván komoly pénzek elköltése után, amit alapjaiban renget meg, hogy az azonosításhoz szükséges lakcímadat nem egy helyről jön majd, hanem sokról. Nem lehetetlen létrehozni ezt így sem, de nyilván sokkal többe kerül, és meg kell változtatni az eddigi koncepciót.

5. Végül az igen szigorú (sokszor értelmetlenül szigorú) magyar adatvédelemből se következik az, hogy a mostani rendszer jogilag tarthatatlan lenne, olyannyira, hogy annak lényegét az AB mondta tollba a rendszerváltás után. Ehhez képest a ciklusban eddig a kormánypártok két dologhoz akartak a témában hozzányúlni: a totális adatközpontosítás irányába ható (bár megfelelő garanciákkal alkotmányosan működtethető), és nem az adattudatos, hanem a kényelmes polgár eszméjéhez igazodó Nemzeti Kártya-projektben (ez ugye egyelőre csak terv), illetve a Nemzeti Konzultációk kapcsán, ahol utólag legitimálta a teljes lakcímadatbázis kormány általi, politikai kommunikációs célú felhasználását. Ennek alapján a javaslat elvi alapjai sem állnak biztos lábakon.

Összességében: lehetséges a jelenlegi nyilvántartási rendszer átalakítása és (akár) részleges lebontása is, bár mi olyanról nem hallottunk, hogy bármelyik modern állam meglévő központi nyilvántartást akart volna megszüntetni. Ezzel szemben egy ilyen létrehozása az osztrákoknál tíz éve megtörtént, a briteknél, a franciáknál és a németeknél meg komoly terv, bár adatvédelmi elvi okokból ellenzik sokan. Az átalakítás azonban mindenképpen komoly egyszeri költségekkel jár, így a jelenlegi költségvetési helyzetre is tekintettel csak úgy érdemes elkezdeni gondolkodni rajta, ha összességében olcsóbb működést képes teremteni, és közvetett hatásaiban sem jár jelentős költséggel és/vagy hatékonyságromlással.  Ezeknek az elveknek azonban az állami nyilvántartás helyébe kötelező önkormányzati lakcím-nyilvántartást bevezetni kívánó javaslat nyomaiban sem felel meg. Semmi nem utal ugyanis arra, hogy a magyar államigazgatás hatékonyabban működhetne szegmentált nyilvántartások alapján.

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Bankkártya
  • Átutalás
  • PayPal
  • 1%
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel! Köszönjük.

2 990 Ft 5 990 Ft 14 990 Ft Egyedi összeg

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás

Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

1% TÁMOGATÁS

  • ikon ikon

    Viselj Átlátszós pólót!

    Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.

  • ikon ikon

    Üvegvisszaváltással

    Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!

  • ikon ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

Megosztás