Bezárás
alkotmányjog

Orbán döglött kutyája és a Rogán-dilemma

Folyik a közjog:  miniszterelnök a normatant, a frakcióvezető az alkotmánybíráskodás elméletét újítja meg.

Régi sirámunk, hogy az állam nem terjeszt praktikus alkotmányos ismereteket (ami amúgy feladata), és még egy új alkotmány is lepörög ismeretterjesztő programok nélkül, már ha persze a Kerényi-féle Alaptörvény-osztogatást nem tekintjük ilyennek. Elégedettséggel kell viszont nyugtáznunk, hogy a magyar közjogi rendszer jelenleg két legmeghatározóbb szereplője most 24 órán belül szállít a nyilvánosságnak egy-egy figyelemreméltó alkotmányjogi eszmefuttatást.

“Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják. Itt most ezzel a helyzettel állunk szemben, ugyanis a magyar Alkotmánybíróság ezt a jogszabályt megsemmisítette, következésképpen az Európai Bíróság egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik. Erre azért fontos rávilágítani, mert Magyarország a saját ügyeit a saját alkotmányos rendszerének működtetésével is meg tudja oldani.” Orbán Viktor a bírói felső korhatáros luxemburgi döntésről

Orbán kutyája  Schrödinger macskájának sajátos magyar változata: a miniszterelnök által látott kutya ugyanis attól lett most hirtelenjében döglött, hogy megnéztük, mi van vele. Ennek hiányában legfeljebb annyit tudtunk volna megállapítani róla, hogy valahol a döglött és az élő közötti kevert állapotban van. Az nem kérdés, hogy az Alkotmánybíróság által a nyáron megsemmisített – már általunk is többször elemzett – bírói nyugdíjszabályok jelenleg nem mutatnak életjeleket: a jogszabályok három fontos jellemzője közül érvényességüket és hatályosságukat a megsemmisítés ténye, míg az alkalmazhatóságukat annak a kihirdetésre visszaható hatálya szüntette meg. Addig azonban mi nem mernénk elmenni, hogy nemlétezőnek tekintsük a nyugdíjazási szabályokat, azok ugyanis  – akár emléktáblára is írhatnánk – itt éltek és alkottak. A többszáz, a megsemmisítés  előtt ennek alapján felmentett bíró ma sem tagja a bírói karnak, s ha ez az igazságszolgáltatási igazgatás új rendszerén múlik, akkor nem is lesz az, az ügyeiket szétszignálták, utódaikat kinevezték.  Ebből az alkotmánybírósági megsemmisítés ellenére is legfeljebb a már nyugdíjazott bírákat ért anyagi kár látszik megtérülni, de még ehhez is perelniük kell az érintetteknek. A közösségi jogot megsértettük, annak a következményei velünk vannak, már hogyne futna végig a luxemburgi eljárás.

A kutya azonban leginkább azért nem döglött úgy igazán, mert olyan időket élünk, amikor az ilyen kutyák bármikor feltámadhatnak. 2010 tavasza óta több olyan ügy is volt, ahol “Magyarország saját alkotmányos rendszerének működésével” eljutottunk addig, hogy AB-döntés orvosolta volna az egy-egy alkotmánysértő jogszabály okozta jogsérelmeket, de valahogy mindig közbejött egy-egy utólagos alkotmánymódosítás, ami rendre zárójelbe tette az alkotmányos működést.  Néha meg maga az AB méri szűken a jogvédelmet. E trend alól  lényegében egyetlen kivétel van: éppen a bírák ügye. S hogy mostanáig végül mégsem alkotmányozta felül ezt az AB-döntést a kétharmad, az  nem a szándék hiányán múlt (hisz a javaslatot a módosítók szavazása előtt vonták vissza), hanem azon, hogy itt futott párhuzamosan az Európai Bíróság eljárása. Aminek az eredménye nem alkotmányozható felül, bár körbealkotmányozása aligha várat magára majd sokat. Szóval szerintünk fejbevágás hiányában ez a kutya most is vígan élne.

“A képviselőcsoport nem ellenzi a normakontrollt, szeretnék, ha az AB véleményezné a tervezetet és megvizsgálná, hogy az nem ütközik-e az Alaptörvénybe. Viszont a frakcióban az a közös álláspont, hogy a tervezet egészében nem alkotmányellenes, ezért rosszul nézne ki, ha ezzel a meggyőződéssel szemben mégiscsak kérnének alkotmányossági vizsgálatot.” – Rogán Antal a választási eljárási törvény előzetes normakontrolljáról

A Fidesz frakcióvezetője is ismeretelméleti problémába ütközött, bár ez könnyebben megoldható, hogy ne mondjuk, előre látható volt. Furcsa mindenesetre, hogy a jogintézmény eredendő értelmetlenségére csak személyes tapasztalat alapján jön rá a Fidesz-frakció. Pedig nem olyan nagyon bonyolult feltenni azt a két kérdést, hogy “miért küldeném Alkotmánybíróságra, hogyha szerintem alkotmányos?”, illetve hogy “miért fogadnám el, ha szerintem alkotmányellenes?” Mindenesetre ha ötlet kell, hogy miért alkotmányellenes, akkor nekünk van néhány.

(A kép Tim Burton Frankenweenie című filmjének plakátja a Disneytől.)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom