Bezárás
alkotmányjog

Töröljük el az adókat, mert népszerűtlenek!

Nagyon rossz ötlet a hajléktalanok szankcionálásáról szóló nemzeti konzultáció eredményéhez kötni az Alaptörvény lényegi módosítását.

Frissítés! (lásd lent)

Nem hisszük, hogy ne értenék a kormánypártok az Alkotmánybíróságnak a hajléktalanokról szóló határozatát. Így nyilván azt is pontosan tudják, hogy azzal nem váltak eszköztelenné a rendőrök és a közterület-felügyelők a hajléktalanoknak a közbiztonságra, a közegészségre vagy a köztisztaságra veszélyes (ma is jogsértő) cselekedeteivel szemben. Az Alkotmánybíróság szerint csak a hajléktalanság mint állapot büntetése sérti az emberi méltóságot és a jogállamiságot. Egyben persze ők ismerik legjobban a saját javaslatukra született megsemmisített tényállást, így azt a tényt is, hogy az még csak nem is a szállókra próbálta kényszeríteni a hajléktalanokat, hanem egyszerűen kizavarta őket a városokból.

Ehhez képest a kormányzati kommentárok állandó eleme, hogy az AB döntése “életszerűtlen”, de ez nem minden. Előbb ugyanis Tarlós István lamentált egy alaptörvény-módosításra irányuló népi kezdeményezés lehetőségéről, majd a miniszterelnök előbb már javaslatként beszélt róla, végül ezt összekötötte azzal is, hogy egy újabb nemzeti konzultációt fog kezdeményezni az ügyben, az Alaptörvényt majd annak eredményére figyelemmel módosítva.

Azt nem magyarázgatjuk tovább, hogy mitől más még történetünk eddigi mélypontjaihoz képest is az Alaptörvény – és minden  demokratikus alkotmány – két legfontosabb rendelkezését, a jogállamiságot és az emberi méltósághoz való jogot egyszerre korlátozni. A motivációkról sem találgatnánk hosszan, bár az biztos, hogy itt – szemben például az AB hatáskörének költségvetési és adóügyekben megtörtént korlátozásával – nem valamiféle vélt vagy valós, de komoly súlyú kényszer jelenti a motivációt, hanem a kompromisszumképtelenség, a békés konfliktuskezelés képességének mára teljessé vált hiánya.

A mostani nemzeti konzultációs javaslat azonban sajnos megmutatja az ügyben a hideg számítást is. A hajléktalanok ugyanis még annyira sem népszerűek, mint például a politikai pártok, ráadásul elég kevesen vannak köztük az aktív szavazók. A hajléktalanprobléma megoldására irányuló határozott elköteleződés viszont az emberek széles körében találkozhat helyesléssel, míg csak nagyon kevesen vannak köztük, akiket azon túl is érdekel a tényleges helyzet, hogy a miniszterelnökük állítja, idén már lesz elég férőhely a szállásokon. Tegyük még hozzá egy csipetnyi demagógiával, hogy egy konzultációnyi pénzből, több száz millió forintból már elég komolyat lehetne lendíteni magán a hajléktalanellátáson is, hiszen a probléma miniszterelnök által bejelentett elvi megoldása annyit jelent, hogy összesen tervez költeni erre a Kormány jövőre bő egymilliárdot. Ráadásul (kiindulva abból, hogy az eddigi konzultációk kérdései mennyire voltak semlegesek), alighanem még csak azt se fogjuk megtudni az eredményből, hogy valójában mit gondolnak a konzultációban részt vevő választók a kérdésről. Külön is szép gesztus, hogy ezúttal csak a nagyvárosokban konzultál a Kormány, hisz az alkotmány tartalma a többieket nyilván nem is érdekelheti.

Az alapprobléma azonban az, hogy a miniszterelnök itt a hatalommegosztáson alapuló modern demokrácia legfontosabb elemét kérdőjelezi meg. Vannak, szükségképp kell hogy legyenek ugyanis olyan kérdések, amelyek nem tehetők függővé attól, hogy népszerűek-e éppen a demokrácia által arra adott válaszok. Ezeket ráadásul pontosan fel is tudjuk sorolni az Alaptörvény alapján, hiszen az ezekben zárja ki a – nemzeti konzultációknál azért valamivel komolyabb intézménynek mondható – népszavazást is. Magának az Alaptörvénynek a módosítása még akkor is ezek között lenne, ha az nem a lényegének a módosítására irányulna.

Az, hogy a mindenkit megillető emberi méltóságból a hajléktalanok esetében vegyünk vissza egy kicsit, ugyanúgy nem társadalmi konszenzus kérdése, mint hogy megillesse-e a jogorvoslat joga a legsúlyosabb bűnök elkövetőit, fizessünk-e adót az államnak vagy inkább mégse, esetleg, hogy mondassuk-e le a Kormányt a ciklus vége előtt másfél évvel. A többségi álláspont a felsorolt kérdésekben pontosan megjósolható, mégse lenne “életszerű”, hogy az ország működni tudna akkor is, ha ezekben az alapkérdésekben a többségi állásponton alapulna a magyar állam működése. Ahhoz ugyanis, hogy később még legyen kinek figyelembe vennie a nép érdekét és akaratát, a történelmi tapasztalatok alapján kell egy működő, demokratikus állam. Egy-egy ilyen akció persze nem szünteti meg a demokráciát, azonban annak alapjaiban a választási regisztrációval összevethető,  maradandó károkat képes okozni.

Frissítés: Az Alkotmánybíróság mai (2012. december 5.) határozatában arról is döntött, hogy felül kell vizsgálni minden olyan jogerősen lezárt ügyet, amit a közterületen való életvitelszerű lakhatás tilalmának megsértése miatt indítottak!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom