Az alkotmányjogi panasz benyújtási határideje 180 nap. Már ha az AB el nem számolja.
A nehezebb utat választotta a 2011-ben elfogadott alkotmánybírósági törvény, amikor az egyéni jogorvoslat legfontosabb, csaknem kizárólagos eszközévé vált alkotmányjogi panaszra – bár a minta nyilvánvalóan a strasbourgi bíróság hathónapos eljárásindítási határideje volt – nem hónapban, hanem napban adta meg a végső eljárásindítási határidőt. Ezt ugyanis – mint ahogy történetünk szempontjából ennek jelentősége lesz – sokkal nehezebb kiszámolni még akkor is, ha a jogász egyik legfontosabb fegyvere a Gergely-naptár.
A 180 napos határidőt a törvény alapján a támadott bírósági döntés közlésétől, illetve – ha nincs bírói jogorvoslat, illetve az alapjogsértés jogalkalmazói döntés nélkül bekövetkezik – a támadott jogszabály hatálybalépésétől kell számítani. (Az ebben a szabályban tátongó biztonsági résről már korábban beszámoltunk.) Szintén a törvényből következik, hogy ez a határidő jogvesztő, azaz – szemben a bírósági döntés esetén alkalmazott 60 napos eljárási határidővel – igazolási kérelem nincs, aki erről lemarad, kimarad az alapjogvédelemből. Az már az AB – kedves gesztusnak aligha nevezhető, ugyanakkor saját szempontjából igen kényelmes, saját ügyrendjébe beírt – értelmezésén alapul, hogy az eljárásjogok főszabályától eltérően nem a postára adás, hanem – az Alkotmánybíróságra, illetve bírói döntés megtámadása esetén az első fokon eljárt bíróságra való – beérkezés időpontja számít minden eljárásindítási határidő vizsgálatakor.
Ennek megfelelően persze – mint minden jogvesztő határidőnél – komoly jelentősége van annak, hogy a határidő első napja beszámít-e a határidőbe. Erre az eljárásjogok válasza egységesen az szokott lenni, hogy nem (azaz egy ötnapos, 1-jén indult határidő nem 5-én, hanem 6-án jár le), és eddig az AB ebben nem is akart formát bontani, és követte ezt a számítási módot: 3299/2012. (X. 19.) AB végzés, 3287/2012. (X. 12.) AB végzés, 3288/2012. (X. 12.) AB végzés, (2012. január 1.-2012. június 29.), 3293/2012. (X. 19.) AB végzés, 3295/2012. (X. 19.) AB végzés, 3296/2012. (X. 19.) AB végzés (2011. december 31.- 2012. június 28., illetve 2012. január 1.-2012. június 29.).
Egészen hétfőig. Ekkor ugyanis a tavaly decemberi „láncolós” LMP-demonstráció miatt a – sajátos módon az érintettek tiltakozása ellenére megalkotott – közkegyelmi törvény ellen benyújtott panaszt formai alapon arra is tekintettel utasította vissza a Holló András által vezetett öttagú tanács, hogy a panasz későn érkezett be. A törvény március 10-én lépett hatályba, az AB pedig szeptember 5-ét tekintette a határidő utolsó napjának, így a szeptember 6-án benyújtott panasz az AB szerint elkésett. Csakhogy március 10. és szeptember 5. között csak 179 nap telt el, azaz az AB vagy elszámolta a határidőt (mi erre tippelnénk) vagy hirtelen minden előzmény nélkül áttért arra a számítási módra, ami a kezdőnapot is a határidő részének tekinti. Bármelyik is történt, a következményei súlyosak, és messze túlmutatnak a konkrét ügyön: minthogy jogorvoslat nincs, az alkotmányjogi panasz benyújtóját kiemelkedően fontos abba a helyzetbe hozni, hogy pontosan tudhassa, hogy mikor jár le a határidő. Az Alkotmánybíróságnak ezért egyszerre tanácsoljuk informatikai segédeszköz (pl. az online elérhető számos határidőszámító honlap valamelyikének) alkalmazását, illetve az első nap be nem számításának egyértelmű ügyrendi rögzítését.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
