Nem csak a miniszterelnök leányait érheti baleset: összeszedtük, hogy kit és mikor fenyeget a lefilmezés.
„Gyere gyöngyem, dobj fel minket,
a videós minket filmez,
gyere gyöngyem, dobj el mindent,
a videós lefilmez minket”
(Bëlga: Felveszem a Nyújork Jenkis kabátom)
1. Nyilvános rendezvényen bárkit
A nyilvános rendezvény nem csak attól nyilvános, hogy oda bárki bemehet (és például a szervező éppen ezért nem is jogosult a látogatók közül önkényesen válogatni). Attól is, hogy ott bizony újságírók, filmkészítők jelenlétére már a józan ész alapján is számítanunk kell. Így hát bár a Polgári Törvénykönyv a rólunk készült képmás és hangfelvétel védelméhez való jogot, és csak a nyilvános közszereplés esetében tekint el attól a törvény, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett engedélye kell, mégis óvatosnak kell lennünk, ha kényesek vagyunk magánszféránk védelmére.
A tömegrendezvények, köztük a zenei fesztiválok szervezői saját üzleti érdekeik, a rendezvény publicitása által vezérelve a felvételkészítés lehetőségét a látogatóval kötött szerződésükben egyértelművé is teszik. A 444.hu által készített, a miniszterelnök két leányának bulizását rögzítő felvétel helyszíne, a múlt hétvégi Balaton Sound esetében például az általános szerződési feltételeken belül így:
„[a] Rendezvényről hang- és képfelvétel készül. Minden résztvevő, aki a felvételeken feltűnik, csak a beleegyezésével nevesíthető, viszont semmilyen követeléssel nem élhet a felvétel készítőivel vagy a Rendezvényszervezőkkel szemben.”
Tehát a jegyvásárlással és a fesztiválra való belépéssel nemcsak a szervezők, hanem bárki által készített felvételek esetében előre megadjuk a hozzájárulást, azaz annak, hogy a szervező a felvétel készítőjének adott-e engedélyt, kettőjük viszonyát érintheti, a hozzájárulás meglétét azonban nem. Ilyen kikötést minden komoly fesztiválszervező alkalmaz, bár a megfogalmazás nagyon nem mindegy. A Glastonbury például csak „közönség tagjaként” való lefilmezésre kéri meg a hozzájárulást, amibe eleve kevesebb fér bele, mint a soundos nyilatkozatba. Viszont az, ami a koncert- vagy tánctéren történik, annak a lefilmezésére a látogató a szerződéskötéssel mindenképpen megadja a hozzájárulást: valószínűleg minden más fesztivál szerződési feltételei között megtalálnánk az ennek megfelelőt.
Két kérdés érdekes még: egyrészt, hogy van-e korlátja a hozzájárulásnak vagy kiterjed minden (intim, az érintett számára különösen előnytelen) felvételre, másrészt hogy vissza lehet-e vonni ezt a hozzájárulást. Az elsőre azt a választ adja a polgári jog, hogy csak „a társadalmi érdeket sértő vagy veszélyeztető” magatartás esetében semmis a hozzájárulás, ami így önmagában egy nehezen értelmezhető államszocialista gumifogalom a Ptk. ifjúkorából, de annyi biztos, hogy csak igen szűk kört, feltehetően a sajtóetika alapján eleve nem közölhető, például az emberi méltósággal össze nem egyeztethető felvételeket érinthet a konkrét esetben.
A hozzájárulás utólagos (pl. a felvételkészítés közben történő) visszavonása keményebb dió: elvileg a személyhez fűződő jogainkról való rendelkezést nem lehet ugyan korlátozni, így a hozzájárulás utólag visszavonható lenne (szerződésszegéssel, a fesztivál szerződési feltételeinek megsértésével, persze). Ha azonban erre alapozva próbálnánk utóbb perelni, akkor – éppen a rendezvény nyilvános jellege miatt – tömegfelvétel esetében biztosan, de semleges közelképek esetében is jó eséllyel minősülhet a próbálkozásunk visszaélésszerű joggyakorlásnak. A személyiségvédelem rendeltetése ugyanis a magánszféra megvédése, de aki ezt maga adja fel azzal, hogy egy koncert első sorában csápol, annak utóbb jött szégyenlősségét aligha gondolná a bíró olyannak, ami például elkészült koncertfelvételek újravágását indokolja. A számunkra különösen sértő, bizonyíthatóan előzetesen megtiltott felvételkészítés ellen ugyan valamivel jobb esélyekkel lépnénk fel, de ettől még a lényeg ugyanaz marad: ha valamit nem szeretnénk nagy nyilvánosság előtt vállalni abból, amit egy fesztiválon csinálunk, akkor legjobb, ha azt nem is csináljuk.
2. Közszereplőt viszont nem mindig és mindenhol
Azt nem tudjuk – és talán annyira nem is érdekes –, hogy volt-e a Balaton Soundon a VIP-ben való felvételkészítésre eltérő szabály. Azonban ha van egyáltalán különbség a 444-nek az Orbán lányokról készült videója és bárki másnak bármelyik másik fesztiválozóról készült felvétele megítélése közt, azt ebben, és nem a közszereplői minőségben keresnénk.
Orbán Ráhel és Orbán Sára ugyanis közhatalmat nem gyakorolnak, nem politikai közszereplők. Édesapjuk politikai megbízatásából rájuk annyi következik, hogy el kell tűrniük a magánszférájuknak a miniszterelnök tevékenységének ellenőrzésével összefüggő, például az általuk esetleg kapott állami juttatásokkal, a rájuk vonatkozó állami döntésekkel összefüggő korlátozását.
Emellett eddig vállalt médiaszerepléseik ugyan saját jogon is közszereplővé teszik őket, az ezzel járó nyilvánosság azonban a szereplés mélységéhez igazodik: néhány Story-fotózásból vagy másik fesztivál egy helyszínének (akár közpénzből történt) megszervezéséből viszont nem következik, hogy bármely nyilvános helyen bárki felvételt készíthessen róluk. Más kérdés, hogy az így szerzett ismertségükből az viszont következik, hogy akkor is felismerhetőek lettek volna a róluk készült felvételen, ha – összhangban a fesztiválszabályzattal, hozzájárulásuk hiányában –nem nevesítik őket.
A politikai közszereplő viszont köteles tűrni, hogy a választói preferenciákat személyét érintően befolyásoló, azaz a gyakorlatban minden, amúgy a magánszférájába tartozó információ, köztük a róla készült feltételek akkor is felhasználhatóak legyenek, ha ennek ő – például egy, a politikai ellenfelei által fizetett plakátkampány részeként – a legkevésbé sem örül. A közhatalmat gyakorló vagy annak megszerzésére törekvő politikus esetében tehát – bár sem a régi, sem az új Ptk. nem mondja ezt sajnos külön ki, így az alkotmányos alapelvekből kell levezetnünk – a nyilvános közszereplésen kívül is minden nyilvános helyszínen készíthető hozzájárulása nélkül is felvétel, amennyiben ez valamilyen módon, legalább közvetve összefügg a politikai tevékenységével.
A politikus magánszférája tehát videóügyben a háza kapujáig, egy egyszerű polgáré pedig a nyilvános rendezvényre való belépésig terjed.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
