Gagyi ez az államosítás, még nemzetbiztonsági kockázat sincs
A tankönyvpiaci törvény még a játékgépeseket elhajtó AB döntés alapján sincs rendben.
A tankönyvpiaci államosítás legközelebbi előképe a ciklus gazdasági törvényhozásában a játékgépek betiltása volt: akkor sikerült legutóbb a versenypiac teljes megszüntetését és a piaci szereplők azonnali ellehetetlenítését hasonló alapossággal elvégezni. Ezen csak az csodálkozik, aki még nem mérte fel, hogy a kormányzati kommunikáció szerint a a tanári közösségek által választható sokféle tananyag legalább akkora mákonya volt a magyar társadalomnak, mint a játékfüggőség, ezért a tankönyvek előállítását úgy kell elzárni a szabad piactól, ahogy a nyerőautomaták szorultak a vissza a kaszinókba.
A két törvény összevetésének azonban valós tétje is van: az Alkotmánybíróság két hónapja szűk többséggel, a hazai alkotmányossági kultúra kisebb dicsőségére úgy foglalt állást, hogy a nyerőgépes tilalom kimondása nem volt alaptörvény-ellenes. A döntés lényege, hogy a nyerőgépes piacon annak speciális jellegére tekintettel a piaci szereplők eleve nem bízhattak abban, hogy tevékenységüket hosszú távon fenntarthatják. A statáriális fellépést pedig annak ellenére is megalapozza a Kormány által felhívott nemzetbiztonsági kockázat, hogy az Alkotmánybíróság sem tudja, hogy mi volt az, de hozomra elhiszi Pintér Sándornak. A döntés azonban még így is kimondja, hogy az ügyben „a kártalanítás biztosítása a jogállamiságból eredő elvárás, amelynek a jogalkotó a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos eljárás lezárása után eleget tehet”. (Persze ezt garanciának nevezni túlzás, jó hosszú eljárás lesz ez így.)
Ezért aztán érdemes megnézni, hogy következik-e ebből, hogy a tankönyves törvény is átmehet a testületen.
| a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény | a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény | eltérések | |
| tartalom | a korábban liberalizált szerencsejáték szervezés átmenet nélküli állami monopólium alá rendelése | a tankönyvkiadás átmenet nélküli állami monopólium alá rendelése | nincs lényegi különbség |
| előzmények | a tevékenységet komoly társadalmi veszélyekkel járó hatásaira tekintettel két évtizede lépésről lépésre korlátozzák | nincs előzmény, a tankönyvkiadás eddig a kiadókat tömörítő köztestület közreműködésével ellátott közfeladat volt | a játékgépes vállalkozásoknak számítaniuk kellett a további korlátozásra, a tankönyveseknél ilyen szempont nincs |
| indok | az automaták okozta játékfüggőség elleni küzdelem
az eljárás módjára: közelebbről meg nem határozott nemzetbiztonsági kockázat (informálisan: ha nem sietnek, lefizetik a képviselőket) |
a közfeladat hatékonyabb és olcsóbb ellátása, a szabad iskolaválasztás megkönnyítése | a tankönyvpiac esetében azonnali átalakítást kényszerítő szükségességét alátámasztó érv fel sem merült, emellett a korlátozás szükségességének alátámasztása is gyengébb |
| felkészülési idő | 7 óra (elfogadás a hatálybalépés előtt 8 nappal), a már kiadott engedélyekre is kiterjedően | még nem tudni, úgy 8 nap körül (elfogadás a hatálybalépés előtt 15 nappal), a már kiadott engedélyekre és az elkészített, de még engedélyezés alatt álló tankönyvekre is kiterjedően | nincs lényegi különbség, a gazdasági alkalmazkodásra és a veszteség előzetes csökkentésére egyik esetben sincs mód |
| eljárás | nyilvános egyeztetés nincs, kivételes sürgős eljárás, elfogadva a benyújtás után egy nappal | nyilvános egyeztetés nincs, kivételes sürgős eljárás, elfogadva a benyújtás után két nappal | nincs lényegi különbség |
| felvetett alkotmányossági problémák | a kellő felkészülési idő hiánya, a tulajdonhoz való jog, a vállalkozáshoz való jog | ugyanazok | |
| Az AB álláspontja | nem alaptörvény-ellenes | ? | |
Szóval reményt jelenthet a tankönyves cégeknek, hogy ha az AB egy kicsit is következetes kíván lenni akár régi, akár újabb gyakorlatához, akkor a tankönyvpiaci államosító törvényt meg kellene semmisítenie, a kártalanítási jogosultságról pedig mindenképpen rendelkeznie kellene.
Ehhez azonban az is kell, hogy az eljárás végigfusson addig, amíg az AB felhígítása el nem ér oda, hogy a kormányzat iránti lojalitás érdekében a többség még azt is vállalja, hogy szembemegy egy friss, kormánybarátságában már a korábbi gyakorlaton átlépő döntésével. Hogy ki utasítja ezt el majd a bírák közül, az a gerincesség újabb, sokadik tesztje lehet.
Megosztás
