Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Olcsó beszéd

Sört és nasit ne vigyenek esetleg az ítélkező bírák a Fidesz frakcióülésére?

A frakciót vezető Rogán Antal úr újra konkrét rendelést adott egy bírósági döntésre: ezúttal visszafogottan az évadnyitó frakcióülésre kérte volna be a Kúriának a devizahitel-szerződések szerződési feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatos jogegységi határozatát, egyben állást foglalva arról is, hogy az ügyben a közösségi jogot nem kell alkalmazni, így nem kell Luxembourg (Kósa Lajos jogi álláspontja szerint Strasbourg) döntésére várni.

A megszólalás méltatlanságával nem foglalkoznánk (a Rezešova-videó ennél is felháborítóbb volt, de ez nem kell, hogy lejjebb vigye az ingerküszöbünket). A szakmai tartalommal is csak annyit érdemes, hogy ugye a Kúria még jóval korábban, a decemberi döntés előtt tett fel előzetes döntéshozatali eljárás keretében kérdéseket az Európai Bíróságnak. Ezzel összefüggésben pedig az nem nagyon lehet kérdés, hogy az érintett ügyben az uniós jogot (a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvet) alkalmazni kell. A Kúria nemzeti bíróságként persze maga is értelmezhette volna az uniós jogot (még ha ehhez az ügy jelentőségére tekintettel elég nagy bátorság kellett volna), de ez a hajó már elment: folyamatban van az ügy, nincs már más megoldás, mint kivárni a döntést.

Darák Péter reakciója gyors és határozott volt, de mostanra eljutottunk odáig a történetben, hogy érdemes áttekinteni, mit is csinált a Kormány azóta, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos cselekvése a jogalkotástól váratlanul a jogalkalmazás felé fordult.

Hát folyamatosan beszélt, és minthogy a beszéd nem kerül pénzbe, egyre erősebbeket mondott. Amikor pedig tartalmilag már nem volt hova élezni az üzenetet, akkor jött a megnyerő stílus, mert az eddig mindig bevált.

kúria3_1.jpg

Navracsics Tibor volt az, aki ebben a helyzetben egyedül igyekezett tárgyszerű lenni, amikor azt nyilatkozta, hogy a Kúria döntésének legfontosabb eleme, hogy „széles körű társadalmi problémákat, mint amilyen a devizahitelügy, jogalkalmazással nem, csak jogalkotással lehet kezelni”. Persze emellett ő is fenntartotta azt – az elmúlt három év jogalkotásának ismeretében meglehetően nevetséges – tételt, hogy a Kúriának a fennmaradt kérdésekre is kiterjedő döntéséig a kormánytöbbség nem tud jogot alkotni. 

Nem hisszük amúgy, hogy a miniszteri visszafogottság itt elsősorban a bíróságok függetlenségének vagy a klasszikus igazságügy-miniszteri szerepfelfogásnak szólna, hiszen nincs egy éve, hogy maga Navracsics Tibor szólította fel levélben „a társadalom elvárásainak megfelelő” ítélkezési gyakorlat kialakítására a Kúriát a súlyos büntetőügyekben. Valószínűbb, hogy a tárgyban kodifikációs feladattal is megbízott KIM minisztere azért óvatos, mert ő már kénytelen volt szembesülni azzal, hogy nem lesz egyszerű jogi megoldást adni. Erre utal, hogy a jogalkotási feladat összetettségére vonatkozóan azt mondta, hogy „a devizahitelesek nem alkotnak homogén csoportot, a szerződések nem egységesek, ám mind a jogalkalmazó, mind a jogalkotó kénytelen bizonyos fokig „tipizálni”, valamilyen általános jegyet keresni”. (Azt azért megjegyezzük, hogy pont ezt lett volna érdemes elvégezni a végtörlesztés esetében is.)

Mindenesetre addig is, amíg a jogalkotás eldönti, hogy a devizahitelesek tipizálásának eredményeként végül kit és hogyan ment ki, kormányzati politikának láthatóan megteszi a bírósági rendszer folyamatos rugdosása is. Pedig az igazságszolgáltatásnak a probléma kialakulásában a jogalkotáshoz és a bankfelügyelethez képest elenyésző a felelőssége, méltányos és igazságos megoldásra pedig jóval korlátozottabb a lehetősége. Végül azt se felejtsük el, hogy a bankszektort és a hiteleseket egyaránt folyamatos bizonytalanságban tartó, nemzetgazdasági szinten komoly költségeket okozó várakozás megszüntetése érdekében már csak azért is jobb lenne végre a jogalkotási válasszal előjönni, mert a perek végig vitele ezeket a költségeket csak fokozza.

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Bankkártya
  • Átutalás
  • PayPal
  • 1%
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel! Köszönjük.

2 990 Ft 5 990 Ft 14 990 Ft Egyedi összeg

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás

Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

1% TÁMOGATÁS

  • ikon ikon

    Viselj Átlátszós pólót!

    Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.

  • ikon ikon

    Üvegvisszaváltással

    Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!

  • ikon ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

Megosztás