Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Semmis lesz a paksi szerződés?

Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság a 2013-ashoz képest növekedne.

atom.jpgA tegnapi sajtóhírek szerint háromezer milliárd forintos hitelkeretről állapodott meg a magyar és az orosz kormány, amelynek “utolsó simításait” végzik a két pénzügyminisztériumban. A hitelkeretből építi meg a Roszatom az új paksi atomerőművi blokkokat, amelyek (közvetlen vagy közvetett) állami tulajdonba kerülnek.

Jelen pillanatban nem tudjuk még, hogy pontosan ki nyújt hitelt kinek. Ami pedig nagyon nem mindegy. Ha a Magyar Villamos Művek vagy  Magyar Fejlesztési Bank kapja a hitelt egy orosz pénzintézettől vagy a Roszatomtól, az egy sima polgári jogi szerződés lesz – ami éppen ezért az építkezés tényleges megkezdéséig viszonylag kis költséggel felmondható vagy más módon megszüntethető. A jelek azonban nem erre utalnak. A hitelszerződést az orosz nyilatkozatok szerint minisztériumok tárgyalják le, nem a cégek, de egyébként is valószerűtlen, hogy egy mára kivéreztetett MVM-et állami garanciavállalás nélkül 3000 Mrd forint erejéig hitelképesnek tartana bárki a pénzvilágban. Tartalmilag biztosan, de vélhetően formailag is a magyar államnak nyújt kölcsönt az orosz fél, egy ilyen összegű kötelezettségvállalás pedig mintegy tíz százalékkal növelheti meg a későbbiekben a GDP-arányos államadósságot.

És itt van a bökkenő.

Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság a 2013-ashoz képest növekedne. Most nem vállalhat olyan kötelezettséget, ami bármikor később növeli a nemzeti össztermékhez viszonyított államadósságot. Nemcsak hitelt nem vehet fel, ha az ilyen eredményre vezetne, de semmilyen ilyen hatású pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat. E szabály megsértésének egyértelmű következménye van: ha mégis nő az államadósság, a kötelezettségvállalás (legyen az maga a hitelszerződés vagy az ahhoz kapcsolódó állami kezesség) semmis, mert jogszabályba ütközik. Ezzel pedig mind a magyar, mind az orosz félnek számolnia kell. Nyilván számolnak is.

A kérdés ezért inkább az, hogy a jogi megalapozottság helyett milyen egyéb biztosítékot ígért a kormányzat újdonsült szövetségesének. 

Megosztás