Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

Paks: folytatása következik

Úgy tűnik, a héten kiderül, hogy a paksi hitelfelvétellel kapcsolatban a kormánypártok milyen trükkel próbálják majd átugrani vagy megkerülni a saját adósságszabályukat, illetve blokkolni egy Paksról szóló népszavazást. Teljes sikerük mindenesetre egyik vonatkozásban sem várható.

46120746[1].jpg

Áder Jánossal az élen sokan láttatják úgy, mintha már túl lennénk a paksi bővítéssel kapcsolatos elvi döntéseken, pedig még csak most jön majd a feketeleves. A  projektet finanszírozó hitelmegállapodásról Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai kormánydöntést ígér, sőt, az eddig is érthetetlen kapkodást folytatva rendkívüli parlamenti ülést is kilátásba helyezett. Még mindig nem tudjuk, hogy ez a szerződés milyen állat lesz – magánjogi megállapodás vagy ilyen tárgykörben roppant szokatlan módon nemzetközi szerződés -, de már csak azért is fontos, mert a köztársasági elnök által a múlt héten kihirdetett orosz-magyar atomenergetikai együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségeink is csak akkortól élnek majd, amikor a finanszírozásban is megegyezünk az oroszokkal.

Az államadósság mértékével kapcsolatban a Varga-nyilatkozat annyi támpontot ad, hogy “a hitelfelvétel az államadósságot körülbelül egy százalékponttal növelheti átmenetileg a tízéves periódusban, de ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a következő években a magyar államadósság mértéke csökkenjen”. A kormányzat is úgy látja tehát, hogy ha a 10 milliárd eurós – úgy tűnik, végül a központi költségvetést terhelő – hitelt felvesszük, akkor azzal valóban jelentősen nő az államadósság. Az érvelésnek az a része azonban, hogy mindenki nyugodjon le, mert a növekedés nem veszélyezteti az államadósság csökkenését, elrepít minket oda, ahol az alkotmányos adósságszabály csak arra jó, hogy időnként ki kelljen mondani ezeket a szavakat. Hiszen ha ennyivel el lehet intézni egy ekkora többletteherrel járó egyedi döntést, akkor nincs is olyan kötelezettségvállalás, ami az adósságplafonba ütközhetne, mert majd legfeljebb az akkori kormány végrehajt majd néhány pár százmilliárdos megszorítást.

Arról se feledkezzünk meg, hogy ez az “átmeneti” államadósság növekedés annak ellenére is fennáll még a kormány szerint, hogy szerintük a beruházás megtérül. Igaz, ezt az utóbbit továbbra is Varga úri becsületszavára kellene elhinnünk, mert az előkészítő iratokat, köztük a megtérülési számításokat továbbra sem hozzák nyilvánosságra.

Az, hogy mi lesz az újabb szerződésszövegben, természetesen a bővítés népszavaztathatóságát is érintheti. Sokan felkaptuk a fejünket múlt héten az együttműködési megállapodást kihirdető törvény aláírásakor tett elnöki nyilatkozat azon részére, amely szerint az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján lett volna kizárt népszavazást kezdeményezni a törvényről. Ok és okozat látszott ugyanis keveredni, hiszen nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségről csak attól a pillanattól beszélhettünk, hogy a hazai szerződéskötési eljárás lezárul, méghozzá éppen az elnöki promulgációval és a megerősítési okirat kiállításával.

Azonban – akár lett volna február 12. előtt lehetőség magának a törvénynek a népszavazásra bocsátására, akár, mint az elnök gondolja, nem – ebben a pillanatban szerintünk semmi nem zár ki egy, nem a szerződésekre, hanem magára a paksi bővítésre vonatkozó népszavazást. Ez a józan várakozások alapján a pénzügyi megállapodás után sem változhatna meg, hiszen olyasmit bővítésről szóló vitában elfoglalt állásponttól függetlenül is történelmi bűn lenne azért a nemzetközi szerződésbe írni, ami a blokkok megépítésére is visszavonhatatlan kötelezettségvállalást jelentene. Egy dolog ugyanis, hogy mik a hitel feltételei és az mire használható fel. Az viszont ettől teljesen független, hogy például abban az esetben, ha tíz év múlva a tudományos és műszaki fejlődés eredményeként a bővítés értelmetlenné válna, akkor le lehessen állítani a projektet akkor is, ha az oroszok  a maguk részéről továbbépítenék a blokkokat.

Update: Az NVB, mint azt mai döntése mutatja, ilyen finomságokra nem érzékeny. Mindenesetre érdeklődve várjuk a szöveget, hogy melyek azok a szavak a nemzetközi szerződésben, amelyek arra kötelezik az országot, hogy az államadósságot növelő hitelből építsen új atomerőművi blokkot.

Update 2: Közben közzétette az NVB a határozat szövegét. A dolog érdeméről szóló szövegrészeket teljes egészében idemásoljuk:

Az Egyezmény 1. cikk 1. pontja úgy rendelkezik, hogy a „Felek együttműködnek a Magyarország területén lévő Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új 5-6. blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését…”
Az Egyezmény 9. cikke továbbá kimondja, hogy „A jelen Egyezmény 1. cikkének 1. és 3. pontjában rögzített együttműködés megvalósítása érdekében az Orosz Fél a Felek külön megállapodásában meghatározott összegben és feltételekkel állami hitelt biztosít a Magyar Fél számára a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához.”
Az NVB a szervezők által hitelesítésre benyújtott kérdésről megállapítja, hogy az az alapján megtartott, érvényes és eredményes népszavazás az Egyezmény egészét érintve, az abban foglalt, ismertetett kötelezettségek (új atomerőmű blokkok építése, a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához nyújtott kölcsönszerződés megkötése) teljesítését akadályozná meg.
Az NVB álláspontja szerint a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés a népszavazás eredményének csak az Egyezmény felmondásával tehetne eleget.
Hát, sok mindent gondoltunk eddig a “felek együttműködnek” típusú megfogalmazásokról, de hogy ilyen komoly jelentőségük lehet, azt nem hittük volna. Mindenesetre ha majd az ország alkotmányos szuverenitását kell megvédeni, akkor ne az NVB-t küldjük előre.

 

Megosztás