Emlékezetes választás lesz ez, nem kétséges. A választókerületek politikai célzatú átszabását, az állami szervek által legitimált jelöltállítási és párttámogatási visszaéléseket, a kampányolási lehetőségek korlátozását vagy éppen a kilenc évre bebetonozott, a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló tagokból álló Nemzeti Választási Bizottság felállítását még sokáig emlegetni fogják az alkotmányjogászok. Mindez persze szervesen illeszkedik a hatalomgyakorlás 2010-ben meghonosított módjához, így aligha lehettek kétségei bárkinek is afelől, hogy ez a voksolás minden eddiginél kevésbé tisztességes módon fog történni. Egy meglepetés azonban sokakat ért: a Kúria mint jogorvoslati fórum minden várakozásunknál jobban teljesít.
A Kúria eddig voltaképpen – kezdeti, adminisztratív bakikat leszámítva, amiket ráadásul saját hatáskörben orvosolt – tökéletesen végezte a feladatát: az alaptalan kérelmeket visszadobta, fontos és kevésbé fontos ügyekben azonban korrekt végzéseket hozott. A legfőbb bírói testület nemegyszer ahhoz is vette a bátorságot, hogy saját régi, meggyökeresedett, de nyilvánvalóan téves gyakorlatát is felülbírálja.
Az egyik első döntésében azt tette nyilvánvalóvá a Kúria, hogy az ajánlásgyűjtő standok felállításához nem szükséges a helyi önkormányzattól közterület-használati engedély. Az igazán elkeserítő persze az, hogy mind a választókerületi választási bizottság, mind a Nemzeti Választási Bizottság teljesen rendben levőnek találta, hogy a móri jegyző a közterület-felügyelőt küldte az egyik ellenzéki párt ajánlásgyűjtő standjához intézkedni, arra hivatkozva, hogy a pártlogókat tartalmazó stand „önálló hirdetőberendezés”, amihez engedélyt kellett volna kérni az önkormányzattól.
Ezt követte az a nagyobb sajtófigyelmet is keltő határozat, amely a választási plakátok elhelyezésének kormányrendeleti szintű korlátozásával foglalkozott. Miután az Alkotmánybíróság elég szégyenletes módon, 8:7 arányban, a jelenlegi kormánytöbbséghez maximálisan lojális alkotmánybírák szavazatával visszautasította az ezt kifogásoló alkotmányjogi panaszt, a Kúria a sarkára állt, és saját hatáskörben orvosolta a kormányzati jogsértést. Persze a Nemzeti Választási Bizottság ezt követően is kitart korábbi álláspontja mellett, és rosszhiszeműen továbbra is helybenhagyja a plakátolás miatt jogsértést megállapító határozatokat.
Fontos döntést hozott a Kúria az ajánlások ellenőrzésével kapcsolatban is. Egy jelölt jogorvoslattal élt a nyilvántartásba vételét elutasító választókerületi választási bizottsági döntéssel szemben, mert szerinte érvénytelennek minősítettek érvényes ajánlásokat is. A Nemzeti Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasította el a fellebbezést, mert elvárta volna, hogy konkrét bizonyítékokat szolgáltasson a jelölt az ajánlásaival kapcsolatban. A bíróság ezzel szemben rámutatott arra, hogy ilyen elvárást a fellebbezővel szemben nem lehet támasztani, hiszen nincsenek nála az ajánlások, és arról sem rendelkezhet pontos információval, hogy milyen alapon minősítették érvénytelennek az egyes ajánlásokat.
A Nemzeti Választási Bizottság a határidőben le nem adott ajánlóívek miatt kiszabott, sokszor jelentős összegű bírságokat kifogásoló fellebbezéseket futószalagon, szinte ész nélkül utasította el. A Kúria döntése kellett ahhoz is, hogy ne kelljen bírságot fizetni akkor, amikor a panaszostól jogsértően nem vette át az ajánlóíveket a választókerületi választási iroda.
Az igazán jelentős határozatok azonban a közpénzből folytatott kormányzati és önkormányzati hirdetésekkel, illetve más médiatartalmakkal kapcsolatosak. Először a tv2-t marasztalta el a Kúria a kormányzati kampány miatt, aztán a nyíregyházi önkormányzat plakátjának elhelyezését és az önkormányzat hetilapjában megjelent kampányszagú cikkeket minősítette jogsértőnek a bíróság. Régi és több kormányzat által is folytatott gyakorlatnak vethetnek véget ezek a döntések, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben tisztább legyen a választási kampány, hiszen így sokkal nehezebben lehet legálisan közpénzből pártkampányt folytatni.
Mindennek a választási kampányon túlmutató jelentősége is van. Úgy tűnik, a független alkotmányos intézmények közül a legfőbb bírói fórum egészen jól meg tudta őrizni integritását. Lehetnek és lesznek is persze vitatható, akár egyesek szerint politikailag motivált bírósági döntések. Az azonban mindenképpen biztató, hogy olyan direkt politikai hatással járó kérdésekben, mint amelyeket a választási bíráskodás érint, a Kúria szembe mer menni a kormányzati akarattal és a kormánypárti ágensekkel. Nyilván kellett ehhez a nemzetközi közösség, az Európai Unió és az Alkotmánybíróság fellépése a bírói függetlenség védelme érdekében, de legalább ennyire fontos, hogy huszonöt év alatt mintha megszilárdult volna valamiféle bírói ethosz.
Szögezzük le, tisztelet illeti a kúriai bírákat a szakmai bátorságukért.
Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös Kampánymonitor projektjének keretében készült. További részletek a kepmutatas.hu oldalon elérhetőek.
A feles alkotmányozást támogató, azaz egy kormányváltás esetén az alkotmányozó többséggel nem rendelkező jelenlegi ellenzéki pártok számára az Alaptörvény korrekcióját...
A kormány a saját rendszerében nem hibázott a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának meghosszabbításakor. Kár, hogy ez a rendszer olyan feleslegesen bonyolult,...
Az emberminisztérium az iskolákra és óvodákra vonatkozó koronavírus protokoll keddi, az emelkedő fertőzésszámokra reagáló szigorításában azt írja elő, hogy „az...
Tart ugyan még a büntetőeljárás, de már ott járunk, hogy szinte minden politikai párt szigorítana a gyermekpornográfia büntetésén, miközben a...
