Az új választási rendszer egyik leginkább vitatható eleme a „győzteskompenzáció.” Míg korábban csak a vesztes egyéni jelöltekre leadott szavazatokkal lehetett az országos listáról mandátumot szerezni, az új törvény szerint az első és második helyezett egyéni jelöltre leadott szavazatok különbsége is töredékszavazatnak minősül. Ha tehát egy választókerületben a Fidesz jelöltje 10,000 szavazatot, a baloldali jelölt 8,000 szavazatot és a jobbikos jelölt 6,000 szavazatot kapott, a Fidesz országos listájára is felkerül 1,999 töredékszavazat. Azt, hogy mekkora hatása van mindennek, jól érzékelteti a következő táblázat:

 

 

Az eredmény egyértelmű: a győzteskompenzáció nélkül sehogyan sem lenne kétharmados többsége a kormánypártoknak. A pártszerkezetre szabott választási rendszer és a gerrymandering sem lenne elég ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP 44,5%-os szavazati arányából alkotmányozó többség legyen.

 

Alkotmányossági problémát mindezzel összefüggésben az okoz, hogy a jogintézmény komolyan felveti a választójog egyenlőségének a sérelmét. A választójog egyenlősége két dolgot jelent: egyrészt minden választópolgárnak azonos számú szavazata kell hogy legyen (a határon túliak esetében ez alól maga az Alaptörvény ad felmentést), másrészt pedig az egyes szavazatoknak lehetőleg, az adott választási rendszerelem sajátosságain belül azonos súllyal kell rendelkeznie, vagyis lehetőség szerint azonos arányban kell mandátumot eredményezniük. Egyéni választókerületek esetében ez persze csak a többségi rendszerek sajátosságainak megfelelően érvényesülhet, hiszen a többségi elem szükségképpen magában foglalja azt, hogy csak a győztes jelöltre leadott szavazatokból lesz mandátum.

 

A jogalkotónak nem kötelessége az egyéni választókerületben nem hasznosuló szavazatokra kompenzációs mechanizmust kiépíteni a választási rendszeren belül. Ha azonban úgy dönt, hogy kompenzációs elemet is a beépít a választási rendszerbe, akkor ezt alkotmányosan csak akkor teheti meg, ha a szavazatok lehetőség szerinti azonos súlyának követelményét érvényesíti. A győztes jelöltre leadott szavazatok esetében ugyanakkor egyszerűen nincs mit kompenzálni: ez a jogintézmény a győztes jelöltekre leadott szavazatokat az egyéni választókerületek létéből szükségszerűen következő mértéken túlmenően, még inkább felülsúlyozza, amivel sérül a választójog egyenlősége.

 

Elvben van arra mód, hogy bármelyik, a választáson induló párt az Alkotmánybíróság előtt támadja meg a listás mandátumok kiosztását, az indítványról pedig a testületnek gyorsan, néhány munkanapon belül határoznia kell. A testületen belül azonban immár többségben vannak a kormánypártokhoz lojális bírák, így nagy kérdés, hajlandóak lennének-e közjogi alapon útját állni az ismételt alkotmányozó többségnek. Hamarosan megtudjuk.