Így írnánk mi

Két alkotmányjogász közjogról, közigazgatásról, a jó kormányzásról

alkotmányjog

A legmesszemenőbbekig bizalmasan

Ha a magyar államon múlik, akkor 2043-ig, azaz nagyjából még egy emberöltőig nem fogjuk tudni, hogy mit csinált Kovács Béla a nemzetbiztonsági szolgálatok által gyűjtött bizonyítékok szerint. Tiszta képet ugyan az Európai Parlament – eleve csak a most vasárnapi választás után megkezdődő, érdemi fejleményt csak őszre ígérő – mentelmi eljárásától sem várhatunk, valamivel több információt azonban biztosan.

Kevés annyira idegesítő dolgot tud elképzelni az a szűk kör, aki ragaszkodik ahhoz, hogy tények alapján mindig saját maga alakítsa ki a véleményét a közéleti ügyekben, mint az a fülbesúgós játék, ami nemzetbiztonsági, különösen pedig kémkedési ügyekben folyik a magyar politikában.

Félreértés ne essék: nem azzal van a baj, hogy a szaftosabb hírszerzési ügyek mindig minősített adatokat érintenek. Fontos, nagyon fontos a közhatalmat gyakorlók, jelen esetben Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő elszámoltathatósága, de olyan naiv ország a világon nincsen, amelyik a saját hírszerzőit és informátorait lehetetlenítené el ennek érdekében egy fedett nyomozás bizonyítékainak nyilvánosságra hozásával. (Az már ennél érdekesebb kérdés, hogy az ügy sajtó útján történt kiszivárogtatása hogyan férhetett össze a nyomozás érdekeivel.)

Az teljesen normális tehát, hogy ha kémügy van, akkor annak részleteiről nem tudunk semmit. Az azonban már nem lenne szükségszerű, hogy a történetnek lényegében nincs hivatalosan kommunikált ügyészségi, kormányzati vagy nemzetbiztonsági verziója, így aztán a jól értesült Magyar Nemzet cikkeiből és a Nemzetbiztonsági bizottság tagjainak – egymással mindig ellentétes minősítéseket tartalmazó – sokat sejtető sajtónyilatkozataiból kellene extrapolálnunk valamit. aminek alapján értékeljük az eseménysort. (Ráadásul nem lehet nem észrevenni, hogy a bizottság – nyilván a hasonló jellegű bizottságokhoz képest nem túl magas presztízsére is tekintettel – nem vonzotta azokat a képviselőket, akiknek komoly szakmai háttere lenne a tárgyban: a tagok többsége sem a nemzetbiztonsági ügyeknél felhasználható szakmai múlttal, sem ilyen politikai tapasztalattal nem rendelkezik. Emellett nyilván az sem segít az ország biztonsági helyzete nemzetközi hátterének megértésében, hogy  társalgási szint feletti nyelvtudása pedig csak a – közgazdász, a területen szintén új – Szél Bernadettnek van.)

Merthogy lehetne hivatalos verzió, hiszen a folyamatot állami szervek – az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az EP-nél Kovács mentelmi jogának felfüggesztését – irányítják, és (feltételezve, hogy a Magyar Nemzettől Molnár Zsoltig nem követett el mindenki bűncselekményt) lenne persze a minősített információk nélküli módja is a nyilvánosság tájékoztatásának. Mindehhez képest az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján továbbra is a legfrissebb sajtóközlemény az őszödi beszédes jelentések titkosításának részleges feloldása (sajtóközlemények menüpontot egyelőre nem tartottak szükségesnek), de az ügyészség se mond egy szót se az ügyről érdemben.

Ha valami megváltozhat majd az ügy uniós szakaszában, az éppen ez: az Európai Parlament döntése lehet majd az első olyan nyilvános állásfoglalás a gyanúsítás megalapozottságáról, ami nem egy-egy párt álláspontját tükrözi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy részleteken megismerhetnénk majd az EP eljárásából – mindenek előtt már csak azért sem, mert bár az üggyel foglalkozó uniós tisztviselők és EP-képviselők természetesen megismerhetik majd a minősített adatot tartalmazó, a bűncselekmény elkövetését bizonyító dokumentumokat is, de a nyilvánosságra – büntetőjogi szankciók mellett – ugyanúgy nem hozhatják majd őket, mint a magyar parlamenti képviselők.

Az most választott EP-ben – ha az évtizedes feladatkiosztás nem változik – a Jogi Bizottság foglalkozik majd az üggyel, ennek működése azonban ugyanúgy szinte teljes egészében zárt, mint a magyar Országgyűlés mentelmi bizottságáé. Az EP eljárási szabályzatai által még nyitva hagyott réseket a most lezáruló EP-ciklus legelején a bizottság még be is tömte egy olyan állásfoglalással, ami a bizottsági szakaszt a „legmesszemenőbbekig bizalmasnak” minősíti, és a magyar mentelmi ügyes gyakorlattól eltérően (a szabadabb vita érdekében) magát az érintettet és képviselőjét is kizárja az ülésről.

Viszont a Jogi Bizottság által megállapított, minden ügyben tényállást és részletes jogi indokolást tartalmazó, a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló plenáris ülésnek készített jelentés – ami Deutsch Tamás 2011-es rágalmazási ügyében (Boros Imre magánvádja, mentelmi jog fenntartva) így, Morvai Krisztina 2012-es rágalmazási ügyében (Zombori János feljelentése, még a megválasztás előtti ügy, mentelmi jog felfüggesztve) például így nézett ki – már nyilvános (és minden uniós nyelven hozzáférhető). A megállapított tényállás részletessége azonban erősen változó, azt meg valószínűleg még a majdani bizottsági tagok és a stáb sem tudná megmondani, hogy egy teljes egészében minősített információkra alapozott ügyben mit tudnak írni a jelentésbe.

Az azonban szinte biztos, hogy – a mentelmi ügyek eddigi átfutása alapján ősz körül várható – uniós bizottsági jelentés alapján még így is jelentősen több hivatalos információt tudunk majd meg a Kovács-ügyről, mint amit a magyar hatóságok maguktól elmondtak.

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Bankkártya
  • Átutalás
  • PayPal
  • 1%
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel! Köszönjük.

2 990 Ft 5 990 Ft 14 990 Ft Egyedi összeg

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.

Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás

Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

1% TÁMOGATÁS

  • ikon ikon

    Viselj Átlátszós pólót!

    Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.

  • ikon ikon

    Üvegvisszaváltással

    Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!

  • ikon ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

Megosztás